Mi és hogyan működik

[Szalai György]

Köszönöm, megjegyzem.
 
Mivel a felvilágosult angol egyszerűen a „circular level” (kerek szint) néven emlegeti, ezért bátorkodtam parasztosan kör vízmérték ként idefirkantani.

[PSoft]

 
Legnagyobb sajnálatomra,a WangDat project időhiány miatt még pihen.(
Annyi a változás,hogy már nem egyedül van a dobozban.
Kicsomagoltam,és mellé tettem a Tőled kapott két darab kazettát is,amit ezúton is köszönök.
(Most még,...szokják egymás közelségét).
 

[B.Zoltán]

Vettem egy automata hegesztő pajzsot kb. fél évvel ezelőtt.
 
http://kepfeltoltes.hu/131006/heg-pajzs1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg" border=0>
 
Nagyon szeretek vele dolgozni, lehet benne az elemet cserélni, nem kell érte szétfaragni.
De már amikor megvettem, gyanúsan viselkedett, a sötétedés nem egy határozott átváltás volt, hanem bizonytalanul kapcsolgatott ki-be.
(Ezt egy 20W-os kompakt fénycsőhöz közelítve nagyon jól le lehet tesztelni - bár ezen teszt gomb is van.)
 
Hamar kiderült, hogy az elem jó, de bizonytalanul érintkezik, és úgy néz ki, mintha napelemről működne csak. Ha kiveszem az elemet, kb. ugyanezt csinálja.
Elem érintkezése legjobb tudásom szerint meg lett javítva.
 
http://kepfeltoltes.hu/131006/heg-pajzs2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg" border=0>
 
Pár hónap múlva újra eljátszotta velem ezt a dolgot. Mégegyszer megtisztítottam az elemet, és a lemezeket, jó lett pár hónapig.
 
Most újra jelentkezett a hiba, és elegem lett. Kapott az elem két kis hegesztett fülecskét, és beleforrasztottam az elemet.
 
Ha már így történt, hogy beleforrasztom az elemet, adott volt a lehetőség, hogy megmérjem a pajzs áramfelvételét különböző esetekben. Ezek a következők:
 
- Alaphelyzetben tárolva, félhomályban vagy teljes sötétben: 10uA fogyaszt
 
- Alaphelyzetben, napfényes szobában, ablakhoz 1-2 méterre tartva: 30-100uA között folyik az elembe vissza az áram! (Elvileg regenerálja kicsit az elemet.)
 
- Kint a szabadban, totál a nap felé fordítva: 2,2mA mértem, ami az elembe visszafolyik.
 
Különben az alapfogyasztás sötétben, teszt gomb benyomásakor (amikor a napelemről nem kap semmi pótlást) 260uA-t fogyaszt, fénycsőhöz közelítve átváltáskor a 10uA-ról szintén 260uA-ra növekszik a fogyasztás.
 
Hegesztés közben:
 
- CO2 hegesztésnél 100-200uA között fogyaszt. (Kicsit bepótol a fényeleme.)
 
- Pálcás hegesztésnél: a pálca tartásától függően valamikor fogyaszt, illetve az elembe visszafele folyik az áram (akár 300-500uA is), tehát fogyasztás nincs. Körülbelül fele-fele esetben fogyaszt vagy töltődik. Persze ez még sokminden mástól függ: pálcavastagság, áramnagyság, hegesztési stílus, stb.
 
Amint a képen is látható, ennek a pajzsnak jó nagy fényeleme van, általában ettől csak kisebbek szoktak lenni, ami valószínű kevesebb energiát is szolgáltat.
Ezért a mért értékek csak irányadók a pajzs működése szempontjából.
 
Ahhoz, hogy az elemet ne merítse a pajzs nyugalmi helyzetben, elég közel kell az ablakhoz tárolni, és ablak felé kell fordítani a fényelemét, mert különben semmit sem ér.
(és akkor még ott vannak az éjszakák meg a borult napok, tulajdonképpen az elemcserét nem lehet megúszni egy idő után)

[Szalai György]

Érdekes, hogy megpróbál egy elembe áramot pumpálni.
Ezt azt sugallja, hogy talán a CR 2032 Lítium Mangán-dioxid 3V-os gomb elemet érdemes lehet BR 2032 Lítium Poli-karbonfluorid gomb akkumulátorra cserélni.
Igaz, hogy annak kisebb a kapacitása és gyorsabb az önkisülése, de a töltést felveszi legalább.
(Esetleg egy Panasonic 3,3V 0,2F EECEN0F204AK SMD Gold Cap kondenzátorra.)

[Dakota25]

Annyira nem nagy butaság a visszatáplálás az elembe. A fegyverzetekről távozó ionok korlátozottan képesek visszaépülni az elektródákba. Kölyökkoromban, az "eldobható világ" előtt voltak erre praktikák több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel. A uA-es áramok mellett elképzelhető, hogy mérhető hatása van a dolognak.

[B.Zoltán]

Így ahogy írod, a régi világban, mikor még 18-19 éves voltam, a saját készítésű kazettás magnómat úgy építettem, hogy a hálózati adapter mindig "töltse" a baby elemeket, amikor be van dugva a hálózatba.  
 
Ezzel sikerült elérni, hogy egy elem garnitúrát 4-5 alkalommal teljes kapacitással tudtam használni (4 órát ment vele a magnó), utána már egyre jobban csökkentek ezek az idők..  
És mikor már csak 1-2 órát ment az elemekkel a magnó, akkor kapott egy új garnitúrát.
 
Szóval összesen kb. talán 10x lett "töltve" az elem hatékonyan. (Ez azt jelentette, hogy egész éjszakán keresztül rajta volt a hálózaton, és olyan 60-80mA folydogált bele.. legalábbis úgy emlékszem. Rég volt.)
 
Erről aztán leszoktunk, amióta akkumulátorok elérhetőek.

[B.Zoltán]

Bennem is felmerült ez a gondolat hogy egy akkumulátort jó lenne beletenni.
 
Van egy tekerős zseblámpám, amiben ilyen aksi van, és másnapra mindig kimerül.
A pajzsnak nagyon kicsi a fogyasztása, és félek, hogy az aksi önkisülése miatt nem lenne sose használható, amikor kell.
 
Az akkumulátor az elemhez képest nagyon drága, az árán lehet venni itteni áron is 10 elemet, és állítólag egy elem is több évig jó benne.
Nekem fél év alatt 0,1 V-ot esett a feszültsége az elemnek.

[keri]

Szerintem csak kispórólták a diódát belőle.
Meg valamennyire óvatosan tölthető minden ellem, csak a gázfejlődés miatt fel szoktak robbanni.
 
Mindenesetre érdekes, mert nekem egy gagyi pajzsom van, de 3 éve még az eredeti elemmel hibátlanul működik.

[svejk]

Vettem egy 100V-os méréstartománnyal rendelkező 3 digites feszültségmérőt Pontyo fórumtársunktól.
Mivel Ő semmi használható infót nem tudott adni, ezért rögtön a boncasztalra került.
 
A műszer meglepetésemre nem plecsnyi IC-t tartalmaz hanem rendes SMD alkatrészek vannak benne, jobban mondva a panelján rajta.
No persze nem egy alkatrésztemető.
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/Voltm%e9r%f511.JPG" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/Voltm%e9r%f510.JPG" border=0>
 
 
 
Gyorsan le is skicceltem a kapcsolást a számomra fontos részletekkel és adatokkal.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Svejk/Voltm%e9r%f512.jpg" border=0>
 
 
Tehát mint látható a lelke egy ST gyártmányú 8 bites mikrovezérlő. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDkQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.st.com%2Fweb%2Fen%2Fresource%2Ftechnical%2Fdocument%2Fdatasheet%2FDM00024550.pdf&ei=OKRaUoPlMvHb4QTjw4DIBQ&usg=AFQjCNEGNilBJp7_tlJxb9mC5Rj0-VO7Sw&sig2=bTwpsKNnoEQB76Ubu8WayQ&bvm=bv.53899372,d.bGE" TARGET=_fnew>STM8S003F3
 
A hétszegmenses LED kijelző multiplex, SP410561E típusú, nem találtam adatlapot róla.
 
A stabil IC egy 3.0V-os LDO (low drop out, azaz nagyon kis maradékfeszültségű típus)
talán épp http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CDMQFjAA&url=http%3A%2F%2Fhu.farnell.com%2Fholtek%2Fht7130-1-sot89trlf%2Fv-reg-ldo-3-0v-0-03a-smd-sot893%2Fdp%2F1420873RL&ei=XqVaUrn1DqXV4gTDnYH4DQ&usg=AFQjCNEwNIJJcMbq3tq8PplwZQ1yH7TPJw&sig2=hG_TzQHcvmVk05tGN91sgg&bvm=bv.53899372,d.bGE" TARGET=_fnew>egy ilyen.
 
A bemeneti osztóból visszaszámolva látszik, hogy a 3V-os tápfeszültség a referencia, azaz esetünkben a TP bemenetre kerülő 100V esetén az IC-re 3 V kerül. (ez majd meg is látszik a mérés során)
 
Nézzük a teszteket.
- a konverzió, kb. 3-4 minta/s, kényelmesen leolvasható, de nem lassú.
- a műszer áramfelvétele 0,0 kijelzésnél 8,6 mA, 88,8 kijelző állásnál 13,5 mA.
- a kijelző közepesen jó fényerejű.
- a bemenetre 20.0 V feszültséget kapcsolva és a tápfeszültséget 3,3-20V-os méréstartományban változtatva a kijelzés nem változik.
- a bemeneten továbbra is megtartva a 20,0 V-ot és tápfeszültségként 5 V-ot használva, először öngyújtó töltőgázzal (a fagyasztóm elfogyott) lefújva a panelt, majd hőlégfúvóval kb. 50 C-fokra melegítve nem változik a kijelzés.
- nézzük a linearitást és pontosságot.
A saját Maxwell műszeremet etalonnak tekintve egészen 60 V-ig 0,1V-al kevesebbet mér a szóbeli panelműszer, ez felett aztán elkezd 0,1-0,2V-al többet mutatni.
A bemeneten a feszültséget növelve a 100 V végkitérés felé, majd az fölé 99,6 V-nál többet nem mutat a műszer. Itt jön képbe, hogy a saját 3V-os tápfeszültsége a referencia és itt már kimerül az A/D konvertere.
 
Összességében nézve szerintem jól használható műszer, ha eltekintünk az alábbiaktól.
- ha a méréshatárt meg akarjuk változtatni, akkor ki kel forrasztani a kijelzőt, mert alatta van a feszültségosztó (én beforrasztottam két preciDIP foglalat sort, így levehető a kijelző, igaz a saját dobozát át kell alakítani kissé, mivel hátrébb kerül a panel.
- a végkitéréshez tartozó bemeneti feszültség nem lehet kisebb 3,00 V-nál, így árammérőnek csak úgy használható ha külső áramkörrel felerősítjük a shöntön eső feszültséget.

[Szalai György]

A 7130 stabilizátor adatlapja szerint a 3,0V-os típus kimeneti feszültsége, tehát a műszer referencia feszültsége a 2,91-3,09 sávban lehet, ha a stabilizátorokat nem előválogatják pontosságra.
A rajzod szerint, ennek a szórásnak a kompenzálására a panelen lévő applikáció nem ad lehetőséget.
A kompenzálás hiánya által okozott referencia feszültség hiba a plusz-mínusz 0,09V azaz plusz-mínusz 3% sávban lehet. Ez a mérés pontosságát alapvetően meghatározza.
Ha csak ezt nézem, akkor ez a DIN 43780 szerinti 5-ös osztályú, plusz-mínusz 5% hibaosztályra ad lehetőséget, de még mérőműszernek nevezhető.
(Ehhez képest a mérési eredményre már jelentéktelen hatása van a stabilizátor plusz-mínusz 0,45mV hőfüggésnek.)
Ma egy „egyszerű” mutatós feszültségmérő táblaműszer pontossága 1,5%, (Hogy ezzel a pontossággal hogyan olvassák le?) egy digitális táblaműszeré 1% alatti. Egy átlagos digitális multiméteré 0,5% egy jó kalibrálható multiméteré 0,05% (nem asztali, hanem még kézi kategória) de arról már ne is beszéljünk.
Egy digitális műszertől nagyobb pontosság az elvárt, éppen a sokkal kedvezőbb leolvashatósága miatt. Abba kéne a 3,00V referencia, különben csak kirakat disz lesz belőle. Szerintem.
Az STM8S003F3 vezérlőben lévő 10-bit, ±1 LSB ADC talán lehetővé is tenné a 0,1% mérési pontosságot.

[Szalai György]

Persze azt nem tudom, (azt SEM tudom) hogy esetleg szoftverből kompenzálja-e a stab. IC gyártási szórásából adódó referencia feszültség eltérését.
Egyáltalán ez most egyetlen betárolt feszültségminta értékét merevíti a kijelzőre negyed másodpercig, vagy a negyed másodperc alatt betárolt sok feszültségminta értékét időben integrálva jelzi ki?

[svejk]

Ácsi, az eredeti stab. gyártó adatlapját nem találtam meg, a logó ismeretlen számomra. A linkelt csak egy hasonló típus, de ezt írtam.
A műszerben levő 3,00 V-os az biztos.
 
Kissé túldramatizálod a dolgot, mint úgy általában.
 
A szerkezet ára 950Ft és ezen a gyártón kívül már legalább két ember haszna rajta van.
egy tápegységbe, akkumulátor töltőbe ideális választás lehet.
Legközelebb biztos nem fogok én sem bajlódni a 7107-tel ha ilyen helyre kell egy műszer.
 
Egyébként meg a fene bánja milyen, én megpróbáltam a tényeket leírni a nálam levő darabról.

[keri]

Szerintem ha a PIC-be tudnak precíz referenciát rakni, akkor egy műszer IC-be is rakhatnak, és az nem függ a táp áramkörtől.
 
Ezen felül ez egy indikátor műszer, nem hitelesített laborműszer.

[keri]

Mindenképpen integrálnak ezek, különben leolvashatatlan lenne a tapasztalatom szerint.
Azért ne várjunk el egy real RMS veszültség mérést egy ilyen eszköztől.
 
Én deltaU-s akkutöltőt csináltam PIC-el, ott 5mV-os pontosságra volt szükség, ezt kényelmesen teljesítette is, de 32-128 minta csúszóablakos átlagát vettem. 32-vel már stabil volt, de ez tipikusan egy lassú alkalmazás, ezért 128 mintára növeltem és elég alacsony mintavételi frekvenciával, így teljesen érzéketlen lett a zavarokra....mondjuk a feszültség mérésnél is elég 1-0,5sec frissítés, szerintem a mintavétel sorozatnak nem kell folyamatosnak lennie, elég csak a kijelző frissítés előtt.

[PSoft]

 
Huhhh!...megrémültem első olvasatra.
 
  "Mivel Ő semmi használható infót nem tudott adni, ezért rögtön a boncasztalra került."  
 
Szegény Pontyo fórumtárs...
[#rinya][#rinya][#csodalk]