3D nyomtatás

[keri]

Vékonyabb rétegek az alsó szegmensben, és erősebb hűtést alkalmaznék, alacsonyabb sebességen.

De az ilyen lapos szögű kilógással mindig lesz ilyen probléma.

Nekem a legdurvább amit csináltam ilyesmit és jó is lett az egy modell helikopter farok rotor, ami nagyon kis szöget zár be az asztallal, hasonlóan a tojás aljához.
Alátámasztást nem akartam, hogy sima maradjon a felület.

Ezért 0.2mm-es fúvókával, 0.02mm rétegvastagsággal nyomtattam. Úgy választottam meg a vastagságot hogy legyen átfedés az egymást követő rétegek külső falai között.
Nekem csak egy oldali hűtésem van (lustaságból) ahol érte a légáram ott tökéletes és sima lett a felület alul is, de ahol szélárnyék volt ott ronda lett.

Aztán végül SLA nyomtatóval nyomtattam ki, azóta is az van a helikopteren, mert a sokkal rondább SLA nyomtatás is hatékonyabbnak bizonyult mint a gyári propeller.

https://www.thingiverse.com/thing:5200623

[335ubzjy9]

Amíg meg nem jön a gépem, elkezdtem tanulgatni a programok használatát. A Thinkercad-ben csináltam egy Star-Wars-os bevásárlókocsi érmét. Az egyik fele birodalmi logós, a másik lázadó. Mindkettőt a Thingiverse-ről töltöttel le, és importáltam. A két fél között egy 0,5 mm sima korong van. Egész jól sikerült (szerintem). Aztán betöltöttem az Ultimaker Cura-ba, és indulhat a szeletelés. Aztán meg is lepődtem, amikor megnéztem az előnézetben. Alul a birodalmi logóval kezdi, amit a 4. réteggel befejez, és jön az elválasztó korong.Az 5-7 rétegek szépen elkészülnek, aztán a 8-14 rétegeken a két oldal egyvelege következik, majd újra 2 réteg sima, és kezdi a rebel oldalt. A képeken látszik, miről beszélek. A kérdés, hogy miért csinálja, ez jó, vagy rossz nekem, és hogyan lehet megszüntetni?

          

[335ubzjy9]

Elfelejtettem a kép-aláírásokat.
Sorban a 4-es réteg, az 5-ös és 15-ös, a 8.as, 12-es és 18-as rétegek.

[xhadp99yn]

Szia

Jó lesz ez semmi baj vele
Tehát a hol a minta van ott nincs teljes kitöltés azért vannak benne a forma

ha jól nézem a két logó domburú ezt inkáb két darabból össze ragasztanám

[335ubzjy9]

De a két fél között teljes kitöltésű réteg van, 1,5 mm. (rosszul írtam a poostban). Ezért nem értem. Nem akarok a ragasztgatással vacakolni. Persze majd kiderül, ha lesz nyomtatóm, hogy milyen lesz.

[xhadp99yn]

100% kitöltés van állítva mert lehet az alsó felső réteg tévész meg mert azzal is lehet játszani

[KBalázs]

Némelyik publikált "nyomtatásra-kész" szerkezeti modellnél (STL) azt látom hogy a furatok nem átmenôk, hanem be vannak falazva, egy vékony rétegben. Ha csak egy helyen/szerzôtôl látnám, véletlennek is gondolnám, de már sokadiknál látom. Ráadásul nyomtatási síkra fektetve függôleges furatok, tehát alapvetôen könnyen nyomtatható helyeken. Vagy, pl. ha egy hatlapfejû csavar helyénél, ami az asztalra fekve inudul, nem egy csavar helyét adja ki, hanem van a hatszög, majd a befalazott rész (ez jellemzôen tized-mm vékony) majd a furat. Szerintem ha lyukas az idom, könnyebben nyomtatható, mintha a nyomtatónak ki kellene töltenie a teljes felületet.
Mi motiválta erre a tervezôket? (Nem gyôzöm kilyuggatni, mikor belenyúlok úgy is a dizájnba.)

[keri]

Nem tudom pontosan mire gondolsz, de úgy sejtem a homogénebb felület miatt csinálják, mert a kitöltés így egységes, nem kerülgeti a lyukakat, tehát esztétikai szerepe van.
Főleg látszó részeknél, műszer előlapnál bevált trükk ez.
Ha nem látszó rész, akkor nem tudom miért így csinálják. Én igyekszem úgy tervezni, hogy a lehető legkevesebb utómunka kelljen.

[keri]

Hatlap fej mögötti falazás meg azért kell, mert akkor az "bridge" módban kinyomtatható, míg egy levegőben lógó lyuk ronda lesz.
Én erre azt szoktam, hogy a furat falát viszem le az asztalig, így meg van oldva az alátámasztás, és könnyű kitörni.
Bár igazából a sima automata alátámasztás is egész jól meg szokta oldani ezt.

[KBalázs]

Mutatok két példát, bekarikáztam a lényeget. Nem látható részek ezek.

    

[gyorkecs]

Hasonlóval találkoztam már FreeCad alatt, amikor pl. két darabból készíted a kivágandó részt. Ha nem csinálsz egy "refine"-t a kivágott darabon, akkor az benne hagy egy élet, ami a modellen csak élnek látszik, és ha exportálod .stl-be akkor szintén megjelenik. Aztán pedig a szeletelő valószínüleg egy réteg vastagságban azt gondolja, hogy oda kell anyag (a két él találkozásához). Szóval bugnak gondolom első körben. De a csodás mai világban azért az is lehet, hogy direkt van benne, hogy mégse legyen úgymond "konyhakész" a letöltött model. Hülyeség?

[KBalázs]

Azt hogy "mire gondolhatott a szerzô", talán sose tudjuk meg. Majd kinyomtatok egy eredeti, és egy lyuggatott mintát is, és kiderül van-e elônye.
Más. Sikerült találnom itthon 4 bontott tekercs (kisebb nyomatokra félreraktam) sokat tárolt PLA anyagot (Herz, 3mm). Úgy számolom álltak 4 évet, átlagos szobai körülmények közt, egyszerû áruházi zacsiba dobva. El tudom ôket törni ha nagyon akarom, de most nyomtattam egyikkel már 4 nyomatot, abszolut jó. Szerintem amikor elporladnak a szálak, az vagy a túl hideg környezet (a felhasználáskor), vagy valami rossz minôségû "önmegsemmisítô" anyag miatt lehet.

[B.Zoltán]

Ezt a módszert én is nagyon gyakran alkalmazom (amit bekarikáztál), mert ha alátámasztást csináltatok, vagy esetleg amit keri írt, lehúzom a luknak a kontúrját az asztalig, csak így tudja értelmesen kinyomtatni a lukat, mert az szűkebb, mint a csavarnak a hatszögletű feje, és a levegőbe fogja rajzolni, ami le fog hullni.

Amit még szoktam alkalmazni, hogy enyhe kúpot csinálok, amit még biztonságosan ki tud nyomtatni a nyomtató, a hatszöglettől a luk felé. De ez a terhelhetőséget rontja. Ez inkább süllyesztett csavaroknál jó megoldás.

Nekem sokkal egyszerűbb egy 0.2-es hártyát kivágni, vagy esetleg fúróval átlökni, mint ezeket az előbb leírt megoldásokat kikaparászni a lukból.

Amit keri is írt, hogy ha azt akarom, hogy szép legyen a felület, akkor ott is egy teljes vékony 0.2-es egységes felületet nyomtatok, és akkor nincs rajta a felületen (pl. egy műszer felületén) a lukak körüli körvonalaknak az elrondító hatása. Nem beszélve arról, hogy a tapadás is biztosabb, ha egy sík felületre nyomtatja már ezeket a körvonalakat.

Persze kinek mi a fontosabb: a szépség, vagy a gyorsaság. Mindenki döntse el saját maga.

[laaci]

Szia!

Erről már beszéltünk.
Amúgy 1 ~30mm fogaskerékhez elment az 1 kilós tekercs fele mire rájöttem, hogy nagyon-Nagyon-Nagyon lassan, zárt térben. A nyomtatás befejezése után az asztal fűtést visszakapcsolva, ezáltal a zárt teret egyenletes Hőmérsékleten tartva lehet kerek tárgyakat nyomtatni, de ...
Igazad van, 2 fejes nyomtatóval csak a külső falakat nyomtatva POM anyagból egyszerűbb lett volna!
Amúgy a közepe ~20% zsugorodot, a külső ~25%-ot.
Nah ezzel számolj ha tudsz.
A belső tengelyátmérőt vettem szűkebre, a szeleteléskor 25% nyagyobb darabot nyomtatva, nagyon lassú nyomtatással, érzsd 10mm/s, a teljes nyomtatás során. kialakult egy működő fogaskerék.
A gyerekjátékot fél Év múlva elajándékozták a Vöröskeresztnek, mert a gyerek már nem játszott vele.
Kisérletnek jó volt!

Üdv.
laaci

[laaci]

Én is egy "segítségnek" gondolnám a "hibás" tervértelmezés következményeként.
A G-kódot olvasva kicsit világosabb lenne a kép.
PL. a lyuk takaró réteg úgy van írva a kódban mintha az egy egységes felület lenne, csak a "lyuk" felett emeli a ventillátor fordulatát. Azaz mintha "Bridge" módu nyomtatás lenne. Persze számolni kéne hogy az adott hosszhoz tartozó "anyagáramlás" mennyire kevés, mint "Bridge" módban, hogy hidat húzzon a luk fölé. stb.stb.
De ezek már olyan nyüansznyi külöbmségek, amivel idétlen idő mennyiséget el lehetne bohockodni, és hosszútávu haszna nulla lenne.
>Én is egy "segítségnek" gondolnám a "hibás" tervértelmezés következményeként.

Üdv.
laaci