Mach3 CNC

[Révész Richárd]

Ha gyári kezelőfelületet használsz akkor "ALT+R"
Ha mást akkor hozzá kell rendelni.

[lari]

Megpróbálom, Köszi!

[fektiforg]

Én másképp matekoznék, talán így egyszerűbb !
 
 Ahogy írod, 2048 osztású encodert használnék 3 mm vezérorsót valóban 1:3 áttétellel hajtanám.
A szervopack belső áttételét 1:1 re állítanám az encoder jelek négyszerezésével (pn200.0 paraméter).
így elérem hogy pn202 -be és a pn203- ba ugyanazt a számot írjuk,  akkor a szervo motor ugyanazzal a fordulattal
forog mint az encoder !
Vagyis 1 mm emelkedést tudunk vágni.
De ! hogy tovább egyszerűsítjük a problémát, irjunk a pn 203 -ba 1000-ret
Akkor a pn 202 -be az emelkedés 1000 szeresét kell írni.
pl. emelkedés 1. 25  pn202 = 1250
emelkedés 1.5  pn202 = 1500
emelkedés 3  pn202 = 3000
Colosmeneteknél is átalakítjuk az emelkedést mm-be és pn 202 -be 1000 szeresét irjuk,
ezred pontosság a gyakorlatban megfelel, de akinek nem elég az írjon  a pn 203 -ba 10000 -ret
és a pn 202 -be az emelkedés 10000 szeresét.

[fektiforg]

Nem próbáltam,de szerintem így működik !

[Révész Richárd]

Ha van képernyő szerkesztőd, akkor ott a "SET HOT KEY"-re kattintasz és megnyomod azt a billentyűt amihez hozzá szeretnéd rendelni a START gombot.
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Ricsi/set_hot_key.bmp" border=0>

[svejk]

Valóban egyszerűbb!
Én is levezettem magamnak, ilyen f@szán, de aztán csak felléptem a padlásra egy SigmaII-es szettért és egy Sigma motorért, hogy ki is próbáljam, ne a levegőbe beszéljek.
Akkor ugrott be a gyakorlatban az a fránya 8-as szorzó, amit még most sem értek.
Ezzel aztán jól összezagyváltam az egészet.
 
A lényeg, hogy valóban metrikusnál a nevezőt kell állandóra hagyni 1000 (vagy esetemben a 8 miatt 125) és akkor a számlálóba lehet a menetemelkedés 1000-szeresét írni.
 
De colos meneteknél sem kell visszaszámolni és nem lesznek maradékos törtek ha a számlálóban fixen hagyjuk mondjuk a 25400 -at és a nevezőbe írjuk az 1"-ra eső menetek számának az ezerszeresét.
(az én "nyolcas" esetemben lehet pl. a számlálóban fixen a 20320, a nevezőbe pedig az 1"-ra eső menetek számának az százszorosa)
 
Szóval kitalálták ezt a szervo gyártók, valószínű modulmenetnél is nagy pontossággal lehetne használni ezt a módszert.

[svejk]

No, hogy állsz Maestro a kísérletekkel és mérésekkel???
 

[svejk]

MSD vezérlőt használók!
Mekkora mikrostepp értékeken használjátok a vezérlőtöket?
Ahogy elnézem nagyon gyorsan elfogyhat a Mach frekije.

[svejk]

Van olyan Mach3 felhasználó köztünk aki már mélyebben beleásta magát, hogy mi határozza meg pontosan, hogy melyik alaplap alkalmas leginkább a Mach-hoz?
 
Én jómagam tavaly nyáron Erdélyben szembesültem ezzel a ténnyel ama bizonyos nagy szervos gép beüzemelésében.
A minap is belefutottam egy esetbe, P4 3GHz-es normál proci, 1 GB ram mindhárom gépen.
Egy anno drága ASUS alaplap kiritán aluli, szervonál használhatatlan jittert eredményezett.
Egy HP-Compaq DC5000-es gép 1-2 us eltérést, egy Dell GX620 0,7-1,5 us-ot.
A két utóbbi 60 kHz-es kernel frekivel is szépen ment a szervoval, az ASUS, mint a bakkecske.
 
Gyanítom a procinak nem sok köze lehet hozzá,  -hiszen anno a Mach2 nekem egy Compaq 366 MHz-es gépen is szépen vitte a szervot,- sokkal inkább az alaplapi lapkakészlet és annak drájverei lehetnek a ludasak.
No de mit is kellene nézni???

[Béni]

Jó lenne, ha tényleg lenne valami objektív adatbázis, ami alapján el lehetne dönteni, hogy milyen hardver feltételek mellett használható megbízhatóan a Mach3. (Attól tartok, nincs ilyen.)
Én három korban és teljesítményben nagyon eltérő konfiguráción gyakorlatoztam vele az elmúlt két évben, de mindegyiken tapasztaltam olyan hibákat, ami miatt gépet nem mernék rá bízni. (Az optimalizálási előírások nem voltak betartva, mert egy már használtba vett rendszerre került fel.)
A párhuzamos port speciális meghajtójának telepítése nélkül is (ez a kényes komponens) kiszámíthatatlan és véletlenszerű hibákat tapasztaltam.
(Ugyan az a G-kód többszöri futtatás esetén más-más szerszámpályát eredményezett.)

[Messer]

K.b. 10 gépet üzemeltem be. Egyszer próbáltam egy olyan alaplappal, ami nem Intel chipkészletes volt. Nem is jött össze.

[Sz.József]

Isvarga a PIC topikban (#813) készített egy kis tesztet.
Mivel nem elég látványos, megkértem, hogy jó lenne egy kicsivel látványosabb próbát elkövetni. (#818)
Igaz, az is csak saccolásra való, de egy kicsivel többet megtudnánk a léptetőmotor megoldás (szoftver nélkül, direktbe) létjogosultságáról.
Amit én eddig kitudtam próbálni a deszka modellen az a következő:
Az MSD bemenete a maga 200kHz-ével biztonságosan alkalmas a feladatra.(szerintem)
Az imitált főorsót, ami egy dc motor 200-as enkóderrel, 2400/p-vel megforgatva, a léptető simán felveszi a fordulatot.
Ez a léptetőmotor fordulat az általam alkalmazott beállításokkal 1200/p. Simán indul, úgy érzem még kis tartalék is van benne.(kb 1500/p környékén meghalna a léptecs)
Egyébként 1mm-es előtolásra (menetre) konfiguráltam. 400-as mikrolépés és a megfeleő áttételezés a 3mm-es vezérorsóra.
De, mivel én nem állnák neki ilyen fordulaton 1mm-es menetet vágni, ezért maradjunk a 2-400-as fordulat környékén. (főleg, ha menet végénél "fal" is van...[#smile])
Viszont egy 1-2 ezres fordulaton egy simító előtolást alkalmazva, a léptető már gond nélkül dolgozna mivel ez esetben már csak 50-200 közötti lenne a fordulata.
 
Most leginkább azon morfondírozok, hogyan lehetne minél több járatos menetemelkedést beállítani, mondjuk max 3mm-ig. (itt nem olyan egyszerű az "élet" mint az AC szervónál)
Amihez nyúlni lehet az a mikrosztep, egy előre megválasztott megfelelő felbontású enkóder, a step-dir átalakító szorzója 2x 4x (LS7184 ?) és esetleg egy CMOS4040.  
De ne is kellene 12 bites. Persze szorozni is meg osztani is az lehet, ellent mondásos...
Talán még előnyt jelenete egy MSDD-s meghajtó, ahol a mikrosztep 1-500-ig 1-esével állítható... (ha jól emlékszem ??)
 
Ha ezen a fenti litánián már túl vagy, akkor egy konkrét dologról megkérdezném a véleményedet. (az előzőeket el is felejtheted...)
Nekem a főorsó úgy van beállítva, hogy a felpörgési rámpa 2sec (megállás is). A menüben így van beállítva a ferkiváltó.
Szerinted, ez a rámpa egy az egyben jelentkezik a léptető indulásánál is?? Én úgy saccolom, igen.
Végül is a Mach3, vagy akármelyik progi is hasonló képpen képezi a rámpát? Folyamatosan növekvő (csökkenő) freki a teljes fordulatig (ill. megállásig). Rosszul gondolom?
 
 

[svejk]

Optimalizálást, Mini XP-t próbáltam régebben, de inkább csak bosszúságot hozott mint látható javulást.
 
Az általad említett hibákat viszont nem vettem észre még darabos mozgású gépnél sem. Persze csak tesztek voltak, sosem tartós üzemek.
 
A mai ipari gépek nagy része is Windosws, igaz valamilyen embedded alapúak.
 

[svejk]

Az intel szükséglete nekem is gyanús.
IBM T61 notin egyáltalán nem ment, Az ASUS-ban nem tudom milyen van.
 
A DELL GX620 Intel 945G-vel,
a HP DC5000-ben Intel 865GV-vel van szerelve.
 
De ugye nagyon sok múlik a drájvereken.

[s7manbs8]

Más lehetőség nincs, ha ez ennyire problémás mégis mi benne a vonzó ?