Mach3 CNC

[000000000]

Ja arról meg is feledkeztem, hogy télen +10 és +35 között változik a gép hőmérséklete (előírás 21+-1 fok), mert a főnök spórol a fűtésen. Ennek ellenére gond nélkül megy mindegyik.

[000000000]

Fanuc 1956-óta gyárt vezérléseket csak nálunk kezd mostanába elterjedni.
Tudomásom szerint 1955-ben  John Parson kérte fel az MIT-t mint alvállalkozót
hogy megépítse az első NC gépet.
A Fanuc 1 ével utánna már kiadta az első nem kutatási céllal fejlesztett NC-t.
És 1958-ban elsőként gyártott kereskedelmi forgalomba  NC vezérlés, Makino Milling Machine Co., Ltd. részére.  
Több mint 50 év gyárt ezek szerint vezérléseket, azért ez sejtet valamit.
Én 8 év alatt egyszer láttam hibával leállt Fanuc vezérlést de ott a motor tekercsfeje zárlatos lett és szó szerint felrobbant.
A vezetékekből kb 8-10 mm eltűnt, de mikor kicserélték a motort a vezérlő simán működött tovább.
Mondjuk ez egy 12kW ac szervó volt.

[000000000]

 Nyilván nem véletlenül kvázi szabvány a Fanuc. Szvsz. a beágyazott vezérlések sokkal megbízhatóbbak mint a PC-n alapulók. Meg a több évtizedes tapasztalat is rengeteget számít, hiszen egy csomó hibát kiküszöbölnek az évek alatt. A mostani Charmilles gépek már Fanuc vezérléssel kerülnek forgalomba, nyilván nem érte meg a fejlesztés. Mindenesetre nekem nem voltak rossz tapasztalataim, sőt. Az új gépünk Fanuc, amire egy Win-es felületet húztak rá és a plusz kényelmi funkciók mellett sem kedvelem annyira, mint a régi Charmilles vezérlést(mondjuk egy beégett relét én nem igazán vezérlési hibának tekintek). Azokkal a Fanuc-okkal amikkel találkoztam leginkább ugyanaz a bajom, mint az Autocad-el. Kiváló, és sokat tud de mivel folyamatosan fejlődött, nem tud kilépni egy régebbi gondolkodásmódból. Kevés memória, DNC-zés, regiszter alapú parancsfeldolgozás... persze ez kissé ellentmond annak a véleményemnek, hogy a beágyazott rendszerek milyen frankók.
 De a megbízhatóság mellett nem igazán tudok megbarátkozni azzal, hogy pl. a szerszámadatokat ilyen-olyan cellákba kell ki és betölteni, ahelyett hogy a gép tudná minden egyes szerszám összes adatát, függetlenül attól hogy az éppen hol van. A makróírás meg kész röhej. Még jó hogy nem a csipek lábaira kötött feszültségekkel kell programozni.

[000000000]

Én is a megbizhatóságról beszéltem nem a programozásárol.
Nem véletlen hogy a legtöbb helyen a programozást PC-n csinálják aztán feltöltik a gépre.
A beágyazott rendszerek nem is a csicsárol szólnak.
Akkor mit szolsz a heidenhain beágyazott vezérlések programozásához?
Akkor inkább Fanuc mint Heidenhain.
 

[000000000]

 Akkor nincs vita. Szvsz. a régi Charmilles legalább olyan megbízható mint a Fanuc. De mivel kimúlt, béke poraira. Lényegi különbséget nem látok a Heidenhain és a Fanuc között, csak más parancsot használnak ugyanarra a funkcióra. Mindkettőn segítene egy, a vezérlésre ráhúzott magas szintű programozási felület.
 Van egy marógépünk aminek Win-es vezérlése van, és nagyon kézreálló a kezelése, de a Win (pontosabban a real módba kapcsolt PC alaplap) miatt nem túl megbízható. Szívesen kombinálnám a kettőt.
 Pl. az NCT-nél láttam hogy mit kínlódnak azzal, hogy mindenféle metszéseket lekezeljen a vezérlés, hogy a gépkezelő rajzról tudjon programozni, miközben egy egyszerű 16 bites Vector 1.0  megteszi ugyanezt, ráadásul grafikus felületen. És sokkal kisebb a hibalehetőség.  Akkor a sok meló helyett célszerűbb volna egy egyszerű robusztus vezérlés ami kezeli a kapott koordinátákat, plusz egy minimál CAM progi kombinálása.
 Én pl. sohasem programozok parametrikus makrókat, mert a Mastercammal gyorsabban generálok egy helix fúrást, vagy egy zsebmarást, mint ahogy feltöltök adattal egy makrót. És még rendesen szimulálni is tudom. Sőt sugárkorrekciót sem használok, mert a korrigált pálya számítása semmivel sem lassabb, mintha a maróátmérőt kellene átírnom a regiszterben, és az alámetszésekkel, kontúrra állással sem kell foglalkoznom. Bár az ilyesmi egyéni megszokás kérdése.

[000000000]

Láttam olyan gépkezelőt miközben tolta befelé a reggelit fél szemmel ránézett a rajzra és potyögte be a G kodokat nem kis sebességel.
Pofám leszakad a fazontól.
Ránézett egy fröcsszerszám rajzára és mondta hogy ez itt és itt be fog akadni, mondták neki hülye vagy aztán lemodelezték és tényleg úgy volt.  
Nem kis térlátása lehet a csókának.  [#circling]

[000000000]

SZvsz.=?

[000000000]

Szerény véleményem szerint. Bocs rám ragadt.

[000000000]

 De biztos tovább tartott megtanulni neki így programozni, mint a mérnök úrnak modellezni. Amúgy én is láttam repülőről leesett kínai mérnököt magyar Autocad-en (amit rühellek) úgy rajzolni, hogy alig tudtuk követni. Nem volt türelme kivárni amíg nagy nehezen átállítjuk angolra (ha lehet egyáltalán) Azt mondta tolmácson keresztül: jó lesz az így. És tényleg. [#guluszem1]

[000000000]

köszi csak jo lenne ha nagyobbak lenének a képek mert igy nem kivehetöek a beálitások!:(

[j3rx6bsjd]

Heuréka!,Sikerült!
Sikerült kitalálnom egy furfangot,amivel írtam egy olyan makrót,ami öröklődik,azaz nem egylövetű.
A program elején egyszer beírom és utánna minden pozicionálást csak X,Y koordinátával megadok és a pozicióba érkezés után várakozik a makróban kitrükkölt ideig,közben a Z tengely Dir kimenetét felhasználom egy PLC-nél bemeneti impulzusnak.Tehát,így tökéletesen alkalmas lesz a Mach3 egy lyukasztó vezérléséhez.

[me3ua0a6]

Ez jól hangzik! Ebben a makróban megadható az is, hogy pl z-ben fúrjon egyet? Pl nyákfúráshoz ne kelljen folyton z-ben mozgatni le fel még min 2 sorral. Ha igen, akkor szívesen elfogadnám a forráskódot hozzá Grat!

[000000000]

A PLC-re miért van szükség? A Mach3 nem tudja közvetlenül(relével) vezérelni?

[j3rx6bsjd]

Ácsi!
Neked "csak" egy fúró ciklus kell.
pl:G81 X.. Y.. Z-.. R.. F..
X,Y,Z értelemszerű(adott koordináták,a Z a mélység)
R visszahúzási pont(az a magasság ahonnan kezdi a fúrást és ahová visszaér fúrás után,két pozició közötti átlépésnél)
F előtolás
Abban az esetben működik így ha a G81 előtt nem használsz Z pozicionálást,ha igen akkor egy kicsit másképp megy,de a lényege ugyanez.
Az első G81 után már csak X,Y kell irnod a többi öröklődik,addig amíg nem használsz más G azonos csoportba tartozó G kódot vagy G80-at.

[j3rx6bsjd]

Lenze AC szervo lesz a felelős a leütésért és annyira komplikált nekem a proramozása,hogy inkább egy PLC-re bíznám a vezérlését.
Pedig valszínű be lehetne állítani egy bemenetet,hogy adott fordulatot megtegyen és utánna pihi,de már az is nagyon sok idő volt mire megmozdult a tetüje,agyon van komplikálva.