Segítség, béna vagyok!

[5z7aew5x]

Ha túl régi a motorod akkor simán előfordulhat, hogy nagyobb méret ellenére rosszabb paraméterekkel bír, mint a mostaniak. A mágnesek nagyon sokat változtak az elmúlt 15 évben. Emiatt simán előfordulhat, hogy egy nagyobb átmérőjű forgórésszel kisebb nyomatékot érünk elegy régi motor esetében. Ráadásul a forgórész átmérőjének változása akár komoly "rotor inercia" eltérést okozhat. Az egyszerűség kedvéért nem csak a "statikus" jellemzők a fontosak, hanem a "dinamikus" jellemzők is. Sajnos ezért van az, hogy a válasz nem is olyan egyszerű.
Az a javaslatom, hogy a t2cnc.hu lapon a termékek/elektronika/motorok lapon a léptető motorok címszó alatt nézz körül, és lehet, hogy mechanikai méret alapján találhatsz a tiédhez hasonló motort. Persze ezzel együtt továbbra sem garantálja semmi, hogy pont a saját motorodat találod meg...

[5z7aew5x]

az előbb lemaradt a válasz gomb...[#vigyor2]

[KBalázs]

Igen, ez alapján már behatároltam a motort, és pont ezért érdekel hogy mekkora a nyomatéka a valóságban. Mennyivel jobbak a mai motorok mint a régiek? Mivel a régieknek pont nincs adatlapjuk.
Tegyük fel hogy a vizsgálandó motort elkezdem stresszelni. Pusztán tartónyomatékra, mert ezt a legkönnyebb mérni, felfogatok egy ismert átm. tárcsát a tengelyre, rögzítek erre egy pillepalackot [#circling] , adok neki adott áramot, és addig adagolom a palackba a vizet, ameddig meg nem ugrik a motor, azaz már nem tudja megtartani. Ekkor számolok az erőkarból és az akasztott súlyból egy tartónyomatékot?
Csak egy tekercset gerjesszek a méréshez?
Ez a mért érték összevethető egy mai motor pdf adatlapjával? Most nagyságrendileg gondolom, pár százalék hibával.

[svejk]

Ez egy fogós ravasz kérdés, nem is tudom a rá választ, pedig elgondolkodtam rajta anno, amikor http://dioda.hu/pdf/6600-30-v08.pdf" TARGET=_fnew>ezen a már többször emlegetett adatlapon láttam a teljesítmény adatokat megadva.
Majd erre is fény derül egyszer.

[5z7aew5x]

Az elképzelés nem rossz, de én inkább egy Prony-fék -et használnék valami rúgós erőmérő féleséggel. http://hu.wikipedia.org/wiki/Prony-f%C3%A9k
De akár az is jó, lehet, hogy ismert hosszúságú karra ismert nagyságú súlyt raknék, beállítanék egy lassú, mondjuk egész lépéses forgást és szépen addig növelném a pofák szorító erejét, mígnem a rendszer egyensúlyba kerül ez adhat egy  közelítő értéket, egész lépéses üzemmódban. Persze a vezérlő effektív teljesítmény felvételét közben mérni kell a tápoldalon. :-)

[KBalázs]

Komolyan nem értem. Ha azt mondom hogy "tartónyomatékot" akarok mérni, akkor miért kéne motorvezérlőre kötnöm? Miért kéne hogy forogjon a motor? Miért kéne súrlódó motorféket építenem? Egy sima áramgenerátor elegendő. Ezt egy labortáp nyújtja.

[5z7aew5x]

Mindösszesen csak azért, mert a léptető motor nem olyan mint DC kommutátoros motor, hogy rákötjük a tápot és kész. Ha egy lépető tekercsére rákötöd a DC tápot, abból soha nem fogod megtudni a tartó nyomatékát, vagy legalább is nem a valós értéket fogod mérni, hanem csak a töredékét...szerintem...

[000000000]

Ennél az adatlapnál szerintem egyszerűen azt közölték, hogy mekkora maximális disszipációs teljesítményt bír el egy ilyen motor ha valaki arra használná, hogy huzamosabb ideig mind a két tekercsét a gyári max. adatokkal álló helyzetben "megfűti", azaz a maximális tartónyomatékra van szüksége. De ettől (16.5 W)nyilván nagyobb a motor tengelyén ledott P, ha elkezd forogni, elég ránézni az M-n görbéjére, és pár szorzást fejben elvégezni az összetartozó értékpárok alapján. De ha valakit nagyon érdekel a dolog, akkor alkossa meg ennek a jelleggörbének a korrekt matematikai függvényét, és utána szélsőérték számítással meg lehet keresni a P max-ot. Csináltam már ilyesmiket, de most nincs időm ezzel vacakolni.

[000000000]

A statikus mérésnek nem sok értelme van. Gondolom ha már léptetőmotort alkalmazol valahol, néha forogni is fog, és ekkor már a hajtás dinamikai képességek mindennél fontosabbak. Téged igenis az érdekeljen, hogy a fordulatszám növekedésével hogyan veszti el a nyomatékát. Ugyanis hiába fog satuként, ha 2 1/s tengelyfordulatnál meg már nulla közeli a nyomatéka. Az eredeti kérdésedre pedig nincs műszakilag szabatos válasz (kb. 20  másik műszaki paramétertől függ), mert pl. egy régi 15 éves, de neves gyártó motorja sokkal jobb is lehet a mai silány keleti tömegtermékekhez képest. Egy biztos, és ököl szabályként elmodható: A mai olcsó vezérlők 30-50 V-ig használhatók, azért erősen javasolt 1-3 V és 1-4 A közötti motorral megoldania mozgatásokat, ha szeretnél nagyobb, 10-15 1/s fordulatszámot is elérni. A kulcs szó: kis menetszámú, alacsony induktivitású motorokat válassz, és kerüljed azt a motort, amin 6-12 V adat van feltüntetve az előbbi okok miatt.

[svejk]

Elfogadom a magyarázatot.

[KBalázs]

Köszönöm, ilyen egyszerű válaszra/ajánlásra/ökölszabályra vártam.  
A tartónyomaték azért érdekel, mert ezt tudom legkönnyebben összehasonlítani az új motor pdf-ekkel. Pl.: régi "Japan Servo KH56LM2" sorozat (5.5V 1.34A), unipoláris, átköthető bipolárisra. Jónak számít vagy sem?  

[000000000]

Az 5.5 > 3 V, ezért ehhez a motorhoz ha pörgetni is akarod nagyobb fordulaton lépésvesztés nélkül, akkor 60 V feletti motor meghajtó kell. Ha van ilyened, jó lesz, bár azt se ártana tudni, miféle CNC alkalmazásra akarod a motort használni (dinamikai elvárások?).

[KBalázs]

Nincs konkrét elvárás, érdeklődés, agyalás van. Ha ilyen 3D nyomtató stílusú, tehát bordás szíj meghajtás van, akkor nem kell a nagyon nagy sebesség, jól sejtem?

[s7manbs8]

Oda elég egy Nema17-es, ha nem nagy cuccot kell cipelni, vagy erőlködni.

[000000000]

Jól sejted, de....
Minden mechanikia hajtás típusnál (orsó-anya, fogasszíj, fogasléc, ...) az egyik legfontosabb kérdés az áttételezés, azaz 1 motor fordulatra mekkora lineáris elmozdulás történik. Sajnos a 3D nyomtatónál alkalmazott direkt szíjas megoldások ~30-60 mm/motor fordulat illesztésűek, ezért aztán ugyan nem kell nagy fordulat, de nyomatékból bőven kellhet, mert ennek a hajtástípusnak így az idevonatkozó képletek alapján nagy a motor tengelyre redukált inercia nyomatéka, ezért aztán minden dekagram, amit mozgtani kell, kritikus lehet lépésvesztés szempontjából. Állítsál be normális gyorsulási rámpát a motorokra, és akkor 0.5-1 Nm körüli motorokkal ezek a "játékos nádszál" 3D mechanikák jól fognak működni, hiszen szerencsére a mozgatott tömegek sem nagyon lépik túl az 0.5-2 kg-ot.
Ha meg komolyabban érdekel, van erre is hajtásméretező progim, beütjük a motorod adatait, a szíjhajtás adatait, tömeget, stb..., és kijön az optimális áttétel, amikor a gyorsulás is maximális. Aztán hogy ettől hány %-al térünk el a gyakorlatban, és ráfogjuk, hogy működik, az már egy másik kérdés.