Hobbi CNC fórum

.

Sziasztok,
Először egy rövid bemutatkozás, mert eddig inkább csak olvasgattam a fórumot:
 
14 év informatika és multi alkalmazotti lét után ott hagytam a munkahelyem, vidékre költöztünk a családommal és műanyag alkatrészek gyártására indítottam lifestyle vállalkozást.
Ez a hobbym is egyben, reverse engineering, rapid prototyping, CAD/CAM tervezés, 3D nyomtatás, CNC, fröccsöntés, szálerősítésű kompozitok (üveg, karbon) stb.
Nagy álmom a legkedvesebb hobbym bevonása ebbe: egyedi, különleges repülőgép modellek tervezése és gyártása.
Emellett foglalkozom elektronikával (Atmel mikrovezérlők), és fotózgatok is, de ez itt talán kevésbé érdekes.
 
CNC tapasztalatom alig fél évre tehető, egy kis "játék" kínai CNC gravírozót szereztem be, főleg kísérletezni, és hogy valamennyi fogalmam legyen az alapokról.
Azt hiszem, ez alatt remekül megtanultam alkalmazkodni egy _nagyon_ gyenge gép korlátaihoz :)
Nem utolsósorban, most már van elképzelésem arról, hogy milyen gépre van szükségem.
Amúgy főleg műanyag és alu alkatrészeket, illetve gyártó szerszámokat martam vele (talán majd teszek be valamit az "ezt készítettem" topicba).
 
Ez a topic egy egyszerű kis CNC maró terveinek a finomításáról, majd a gép megépítéséről fog szólni.
 
Hozzászólásaitokat, segítségeteket előre is köszönöm.
 

Röviden összefoglalom a koncepciót, illetve leírom mi az ami már megvan a géphez, nagyjából ezek köré terveztem a vázat.
 
Amire használnám:
Főleg kifejezetten finom (mikro)marási munkákra műanyagban és alumíniumban.
(Alkalmanként durvább alu megmunkálás is lehet, néha réz/bronz, de nem ezekre optimalizálok.)
Pl a legkisebb maró átmérők amikkel dolgozom, 0.3-0.4mm, a legnagyobb 6-os, nem bánnám ha aluban is el lehetne vele szaladgálni. Számokban ugyanez:
 
 
Megmunkálási paraméterek:
- 3 tengelyű megmunkálás
- min. 310x220x100 mm-es munkaterület (300x210 asztal, amelyet „körbe tud járni” a gép)
- alu megmunkálásra alkalmas (6-os maró esetén teljes átmérővel marva 0,4mm-es fogással, 600mm/perces előtolással) - ebből azért tudok engedni
- >1000mm/perc gyorsjárati sebesség
- visszatérési pontosság <0,01 mm (gyorsjáratban, 10x ismételt 100mm-es mozgást követően)
- tengely merőlegesség <0,01 mm (100mm hosszon mérve)
 
Mechanika:
- fix hidas kinematika
- nagy merevségű, jó rezgéscsillapítású váz
- lineáris sínnel történő szán megvezetés (2 sín x 4 kocsi szánonként, egymástól a lehető legtávolabb. külső fizikai méret és tömeg nem korlátozott)
- golyósorsó/golyósanya hajtás (nem trapézorsó; lehetőleg kis emelkedésű, 4-5mm)
- ~3Nm-es léptetőmotoros hajtás (áttételt nem szeretnék)
 
Ami már megvan:
 
Lineáris sínek és kocsik:
X: THK HSR15A2UU
Y: THK HSR20R2UU
Z: NSK LH15 Z
 
Golyós orsók és anyák:
SFU1605 mángorolt (C7 pontosság), előfeszített anyákkal mindhárom tengelyen
BK12/BF12 csapágyazás
 
Marómotor és VFD:
kínai 1500W léghűtéses, ER11 befogóval
 
Léptetőmotorok és vezérlés:
- 2.8Nm Nema23
- kínai DM542A vezérlők (mindhárom tengelyen)
- kínai noname LPT-s BoB
- UC100 mozgásvezérlő
 

Mivel műanyagos tapasztalatom sokkal több van mint fémipari, illetve mivel a polimerbeton rezgéscsillapítási tulajdonságai nagyságrenddel jobbak az öntöttvasnál is, kézenfekvő hogy öntött polimerbeton vázra alapozzam a gépemet. A kis munkaterület (és az ebből fakadó kis gép méret) miatt ennek a költségei nem elviselhetetlenül nagyok.
 
A nem kőbe vésett koncepcióm nagyon röviden:
- Epoxi mátrixú polimerbeton
- töltőanyagként kvarchomok, kvarcliszt és kis szemcseméretű sóder, kb 12-16% gyantatartalommal
- CNC megmunkált MDF öntőformában öntve
- térhálósodás után hőkezelve (elsősorban a Tg kitolása miatt)
- az öntvénybe beágyazott acél tömbök (a lineáris vezetők és csapágyházak felfekvő/pozícionáló felületei) megmunkálása, majd összeszerelés
 
A tervből több iteráció is készült, a jelenlegi (15. verzió), remélhetően már közel végleges elrendezés ezen a képen látható:
 

 
Vannak még levegőben lógó / hiányzó részek, de a méretek és arányok stimmelnek, minden elfér, minden elér oda ahova kell, és a munkatér is megvan.
 
Maga a két öntvény így nézne ki:
 

 
Az öntvénybe beágyazott acél tömbök oldalirányban kinyúló, illetve az öntvénybe mélyen benyúló acél elemekkel is "horgonyozva" lesznek, bár erre nem feltétlenül lenne szükség, mert az acélhoz amúgy is jól tapad az epoxy.
 
 
Kérlek, szedjétek ízekre a koncepciót, az előző posztban írtakkal együtt :)
Ha valamit rosszul gondoltam el, inkább most derüljön ki...
Köszönöm előre is :)

Nagyon tetszik, de ez szubjektív.
 
Szerintem: A fém betétek összessége a betonban, önálló, sokszorosan áttört (sajtszerű) vázszerkezetet alkosson.
Ne különálló darabok legyenek, amiket csak a gyantakötés tart össze.
Ennek a tervezése külön figyelmet érdemel.

Köszönöm az észrevételt.
Gondoltam erre, de elvetettem, mert nem szeretném hogy pont ezek az összekötő elemek akusztikus hídként vezessék a rezgéseket.
Hiszen épp az a célom, hogy jó legyen a rezgéscsillapítás, ezért használok polimerbetont.
 
Attól egyáltalán nem félek, hogy valami kiszakad, vagy eltörik, vagy elmozdul, ennél azért jobban bízom az anyagban :)

Látszik rajta, hogy ez nem az első, hirtelen felindulásból készült elképzelés.  
Szépen letisztult konstrukció.
Viszont: "Vannak még levegőben lógó / hiányzó részek" írod.  
Ebbe gondolom beleérted a golyósorsók, vezetékek mechanikai védelmét is.
Ezek elhelyezésére, illesztésére most elég kevés helyet látok.  
A hasznos munkatered már ki van centizve, de lehet hogy a védelem kialakításához még szükség lesz egy kis méret növelésre.

Köszönöm,
Jól látod, ez egy kicsit átgondolatlan része a tervnek. Igazából mindig odébb dobtam, hogy majd később foglalkozom vele, aztán a végére tényleg nem sok helyem maradt.
Azért még így is vannak lehetőségek, egy porvédő harmonika vagy egy rugós rolós porvédő (nem tudom mi a szakszerű neve) még odaférne az Y tengelyre.
Az X/Z tengelyek szerintem meglesznek különösebb védelem nélkül is, nem?

Golyós orsók és anyák, meg a nem szeretett áttétel:
Ha áttétel nélkül is illesztett hajtást szeretnél, (mozgatott tömeg dinamikai illesztése a motorhoz) akkor a mozgatott tömegek méretezésén kívül csak a golyósorsó menetemelkedésével operálhatsz.
Illesztetlenség esetén csökken a dinamika, így az elméleti szerszámpálya követése csak alacsonyabb sebességen valósul meg.
Hátha ez is számít neked.

sódert ne tegyél bele!
 
inkább akkor már zúzott kő

Természetesen az Y a kritikus.
A rolóst félmegoldásnak sem mondanám, mert ugye legalább három oldali védelemnek lenne tényleges hatása. Hidd el éppen elérkezett az idő rá, hogy ne halogasd tovább a részletek kidolgozását.
Jó kis gépnek ígérkezik, biztos hogy rendszeres használatnak lesz kitéve. Élettartamban, használhatóságban, és az egész gép esztétikai megjelenésében is sokat veszítesz, ha utólagos aplikációkra kényszerülsz.

Köszönöm,
Ilyen irányú méretezést nem végeztem, csak annyi volt a cél hogy minél lassabb áttétel legyen az orsón, egyrészt a finomabb pozícionálás, másrészt a nagyobb nyomaték miatt.
Találok valahol leírást ami alapján el lehet végezni a szükséges számításokat?
(nem gépész vagyok, csak informatikus :)

Mi a baj a sóderrel? A tapadás miatt gondolod?

Köszönöm, megfontolom amit írtál.
Roló elvetve akkor...
 
Amúgy is kinéz egy módosítás:
lehet hogy fel kellene cserélnem az X és az Y tengelyhez tervezett lineárokat.
Most a masszívabb, 20-as van alul, 15-ös pedig a hídon az X tengelyen, holott lehet hogy a terhelések fordítva indokolnák.
Mit gondoltok?

A tervezett megmunkálásod erőigényei elhanyagolhatóak a sínek terhelhetőségéhez képest.

Köszi, megnyugtattál...
Az számít ebben az esetben, hogy hol van a nagyobb tömeg (X kocsi a Z egységgel és a marómotorral), illetve rezonancia forrás, vagy ez sem mérvadó?

A THK Technical Support adatai alapján a HSR15A dinamikus terhelhetősége 8,33 a statikus pedig 13,5kN.
Nem mérvadó, de utánaszámolhatsz az erők és erőkarok alapján, hogy mekkora terhelés éri majd őket.
Mesze kevesebb.

Gratulálok!
Nagyon tetszik!
Kíváncsian várom, a továbbiakat.

Nézem a látványtervedet és jönnek a gondolatok.
 
Behajlás szempontjából nem célszerű a kocsikat a hordozólapok szélei alá szerelni.  
(Négyszögletes rugalmas lap, a két párhuzamos széle alatt alátámasztva, és a közepén terhelve. Nyilván lehajlik a közepe. A közepéhez közelebb, a szélétől távolabb alátámasztva, ugyan ara a terhelésre kevésbé hajlik be.)
Az ideális alátámasztás valahol a szélesség 2/9 és 7/9-e alatt van.
A Te lapjaid persze jó vastagok és ezért kevéssé hajladoznak majd a kis terhek alatt.
De egy kis helyet azt nyernél.
 
Nagyon jól néz ki a két lábat az alaphoz rögzítő, nem kevesebb, mint 20db nagy szilárdságú, feketített bkny csavar.
Az a parádé kedvéért van, vagy kell annyi leszorító erő?
(M8 8.8 csavar kent meghúzási nyomatéka kb. 20Nm, ami kb. produkál vagy 80kN leszorító erőt.)

Köszönöm!
 
A behajlás témában ismerem ezt a szabályt az alátámasztásra, viszont úgy okoskodtam, hogy itt nem az asztal önsúlya lesz a nagyobb,  hanem a dinamikus megmunkáló erők, az pedig bárhol ébredhet a munkatéren belül, tehát nem érdemes középre optimalizálni. Ennél fontosabbnak éreztem hogy a sínek és a kocsik mindenhol a lehető legtávolabb legyenek egymástól.
 
A csavarokat valóban túltoltam egy kicsit : )
Itt látszik hogy hiányosak a gépészeti ismereteim, és ahol kétségem volt, ott inkább látványosan túlméreteztem mindent (kb az egész gép ennek a példája). Szerencsére annak a pár darab csavarnak az ára még nem vágja haza a költségvetést.
 
A megmunkálással kapcsolatban viszont aggasztó árajánlatokat kaptam eddig.
Hat számjegyű számok, és nem egyessel vagy kettessel kezdődnek - sőt, sőt.
Nem fér a fejembe, hogy pár síkolás, meg váll marás, meg pár tucat furat hogy tud ennyibe kerülni...
 
Szóval él még a kérdés amit múlt héten feltettem a "pénz kereseti" topicban, továbbra is keresek 3+1 tengelyes megmunkálási lehetőséggel rendelkező, precíz gépműhelyt.

A sínek terhelhetőségén túl, eszembe jutott még valami: a rögzítő csavarjaik.
 
A jelenlegi Y tengelynek dupla sűrűségű rögzítő furatai vannak, 30mm-enként, és az M5, összesen 2x17db csavar.
(a látványterven ugyan 60mm-es van, de a meglevő sínen 30-as)
 
Ezzel szemben az X tengely normál furattávolságú, és csak M4, összesen 2x7db csavar. Ez utóbbi már kicsit kevésnek tűnik... Vagy csak nekem?
 
(Nem örülnék ha fel kellene cserélni őket, csináltam már rá egy hevenyészett CAD tervet, az öntvények tömege több mint másfélszer annyi lenne, és nagyon sok mindent át kellene dolgozni hozzá)

Nagyon sokan írtatok nekem privátban is, köszönöm a segítséget. Mindenkinek válaszoltam/válaszolok, ha valaki nem kapta meg, kérem írjon megint, néha vacakol a szolgáltatóm.

Kíváncsi vagyok, mi okból készítenek dupla lyuksűrűségű sínt.
Milyen felhasználáshoz lehet szükséges? [#nemtudom]

Az volt a mondás, hogy "nagy igénybevételhez". Nem kifejezetten ilyet kerestem, de ha már, akkor miért ne.
Viszont akkor, ha jól értem, bőven elég lesz 60mm-enként lefogatni?
 
(Az oszlopot tartó csavarokra visszatérve:
hát még ha tudnád, hogy azok igazából M10 csavarok :) asszem tényleg túltoltam)
 

A lin kocsikon meg négy darab M5 [#kuss]

OK, dupla furatsűrűség elfelejtve : )

A lineárok felfekvő felületeinek 30x30-as négyzetacélt gondoltam beágyazni az öntvénybe.
(semmi extra, A38 minőség)
 
A lehorgonyzásra felmerült egy olyan ötlet, hogy minden teketória nélkül, két oldalt 1-1 V alakú hornyot marni bele, 4-5mm mélyre. Szerintem ez megfogja, nem kell még stiftekkel meg külön horgony csavarokkal bohóckodni. Vélemény?

Amíg egy jelentősebb oldal irányú terhelés nem éri, addig biztosan "megfogja". De a ragasztók és a viszonylag rideg anyagok a húzó igénybevételt viselik el a legkevésbé.
 
Szerintem nem teljesen csak "bohóckodás" a horgonycsavar és a különféle mélységi rögzítések alkalmazása. Gondold át alaposan, mielőtt néhány egyszerű megoldás elhagyásával esetleg komoly problémák lesznek használat közben. Vagy már szereléskor is.

V horony:
Tehát annyira mégsem bízol az epoxi kb. 40N/mm2 határfelületi tapadó szilárdságában, hogy csak erre bízd a kapcsolatot.
Fontosnak tartod az alakkal zárás is.
(Én sem bíznám a szerszámgépem szerkezeti integritását csak a gyantára, ezért írtam a #4-et.)
A V horonynak kettős a haszna, mert az alakkal zárás mellett a felületet is növeli.
Lehetne-e ezt még fokozni a jobb eredmény érdekében? Mi a legnagyobb felületet adó érdesítés?

Talán lehetne átlósan rovátkolni is valahogyan, vagy egyszerűen keresztirányú furatokat tenni bele (és esetleg abba még stifteket, mint az eredeti gondolatom volt).
 
A talpnál kizárólag olyan megoldás játszik, ami mélyen benyúlik az öntvénybe függőlegesen (mind a gépágyba, mind a hídba). Nagy átmérőjű csavarok, esetleg szögvasból ráhegesztett horgony. Bár a hegesztéstől azért tartok, hogy feszültség marad az anyagban, és később, már a megmunkálás után visszamozog valamennyit.

Az iparban, pl. hidak bebetonozására kerülő elemeire, vagy járófelületek kialakítására fejes csapokat hegesztenek a csatlakozó felületekre. Ezt ellenállás hegesztéssel, kerámiagyűrűvel, védőgázban végzik (gazdaságosság), de az ívhegesztés is alkalmas a célra.
 
A beépítendő fémelemek esetében nem gondolom, hogy elkerülhető a hasonló megoldás.
 
Furatoknak, bemarásoknak nem sok értelmét látom, csavarok felhegesztése lehet a jó megoldás.
 
Csaphegesztések után a feszültségmentesítést PB gázperzselővel meg lehet oldani, 150-200 fokra kel melegíteni, és üveggyapot paplan között hagyni lehűlni.
 
A fotón eljárásvizsgálatra készített munkapróbák láthatóak, némelyiken már a hajlító vizsgálatot elvégezték.  
 
 

Huzott nem jo, csábító az egyenessége de tizedeket hajlik ha felmarod. Feszt vinne bele. Minimálisan felmarni mert nagy feszültéget visz bele. Kell bőven emiatt a csatlakozás. Én csavaroznám vázat hegeszteném ami belül van. Legjobb lenne marni a fontos alaplapokat és megnézni merre hajlik. Aztán ami nem hajlik azzal az oldalával beépíteni. Debmegfogást is bele kell tervezni.

A hidegen húzott anyagok tele vannak feszültséggel,amely forgácsoláskor elgörbíti azokat.
Melegen hengerelt C45-ös anyagokat ajánlok, jók a megmunkálási tapasztalataim velük

Azt gondoltam  st37 vastaglemezből jó lehet de még így is lehet egy irányba feszültség főleg ha hegeszti az ember. Előmunkálás esetén kijön belőle ha van és elhajlik. Jó C45 jó lehet de hegeszteni nem hegeszteném csak a hegesztett vasaláshoz csavaroznám és akár sümdisznószerűen is lehet benne kapaszkodó. Nagyon nagy ötlet ez a beton de úgy érzem a vasszerkezet helyes elkészítése buktató lehet. A felmaráshoz kell tervezni a vasvázat. Aztán úgy is elmegy de ki lehet annyit bajlágolni sörösdobozzal,trafólemezzel hogy el ne törjük a vázat. Érdekes lesz a sok betonvázas gép a fórumon. Már várom hogy én is belevágjak.

Melegen hengerelt acél helyett,én öntöttvas betétekben gondolkodnék,menetelve rögzítve a horgony elemeket,és nem kell félni a megmunkálás utáni vetemedéstől.
Ekkora mérethez nem beszerezhetetlen,ráadásul az esetleges utómunkát(pl:hántolás) nagyban megkönnyiti.(szerintem)

Áttekintve ezt a sok "acélos-öntvényes" ötletet és összevetve a géped munkaterével a végén ebből egy tisztán vasmasina lesz :)

Nemá!  [#ejnye1]
 Kár lenne elrontani,most olyan szép!

Nekem is tetszik. Kacérkodom is egy hasonló anyagú gépváz gondolatatával.
Csak azt kezdtem számba venni, hogy a célul kitűzött munkatér méret és a nélkülözhetetlen acél betétezés okozta járulékos feladatok, valóban indokolják-e a gépváz anyag választását.
Ettől függetlenül drukkolok az eredeti célkitűzésnek. Igen tanulságos projektnek ígérkezik. [#wave]

Nem ismerem a gépváz anyagát,mennyire rugalmas?
Amikor a betéteket megmunkálják feszültség keletkezik a fém betétekben.Ez a feszültség,nem repesztheti meg a gránitot?  
   

Köszönöm az észrevételeket.
Eddig úgy tudtam, a húzott anyagok nem vetemednek, de ezzel is okosabb lettem.
 
Egyébként, egy gépműhellyel való konzultáció után (akik lehet hogy vállalnák a megmunkálást), elég valószínűnek látszik hogy hegesztenem is kell majd ezt-azt a vázon.
Akkor meg már nem úszom meg a normalizálást/feszültségmentesítést (kemencében, vagy akár vibrációs géppel).
 
Utána már, gondolom, nem kell tartanom attól, hogy bármi is elvetemedne?

Léptetőmotor tengelykapcsoló kérdés:
Milyet érdemes választani?
 
A műanyag betétest, mint ez?

 
Vagy a spirál alakban bemetszett alu kivitelűt, mint ez?

 
Utóbbiból létezik egy váltakozva bemetszett típus, ami talán kevésbé tud megtekeredni:

 
Még talán ez lenne a leg szimpatikusabb...

Műanyag betétest. A spirálos egyszercsak elfárad és reccs.

Szerintem:
A léptetőmotor (a fejlődés korábbi szintjein épült motorvezérlőkkel hajtva) kvantált működésmódjából adódóan, káros vibráció forrása volt.
Mintha kiskalapáccsal ütögetnék a golyósorsót, amiért az orsó anya kapcsolat nem volt hálás.
A motor és az orsó direkt kapcsolata közé kellett valami lökéscsillapító. Ez a műanyag (poliuretán) betétes körmös tengelykapcsoló.
Más színű betét, más keménység. A betét rugalmassága miatt nem biztosit állandóan tökéletesen pontos szöghelyzet átvitelt.
Ezért a mai precíz, szöghelyzet visszacsatolt hajtáselektronikák korában, pontos mikrolépés tartás igény esetén én nem javasolnám.
De a Hobbyista árkategóriájú léptetőmotor vezérlők mellé igen.
 
A spirálisfajta, a forgási szöghelyzet pontos átvitelére való, nagyon kicsi nyomaték mellett.
Pl: Forgás jeladó vagy szervópotméter hajtására.
Erősebb igénybevételre alkalmatlan.
 
A váltakozva bemetszett sem csillapítja a léptetőmotor darabos ugrálásából eredő problémát, de pontos a szöghelyzet átvitele és jól terhelhető. Míg az anyag el nem fárad.
Hitvány anyagú (olcsó) és hanyagul beállított egytengelyűség esetén hamar fog fáradni.

Talán érdekes belenézni.
http://www.altraliterature.com/pdfs/P-7293-HD.pdf

Én köszönöm a kimerítő választ, mindig tanul valamit az ember :). Mindazonáltal úgy vélem, hogy a katalógusban szereplő darabok egészen más árfekvésben vannak, mint a lenti képeken levők :)

Én is köszönöm!
 
Gondolom, az általam használt DM542A vezérlők még bőven a hobbysta kategóriába estnek, tehát majdnem mindegy mit teszek rá?
 
Esetleg azzal lehet játszani, hogy nagyobb átmérőjű darabot használok, akkor (ugyanakkora nyomaték mellett) kevesebb veszik a pontosságból.
És persze, mivel a gép egyik legolcsóbb alkatrésze, később bármikor cserélhető, ha nem válik be.

Biztosan magas árfekvés volna, ha márkakereskedőtől kéne megvenni.
Ha készülékbontásból árulja egy fórumtárs, akkor megvehető.
Jó, ha tudja az ember hogy olyat szeretne, mikor felbukkan a megfelelő példány.

Mi a véleményetek a korábban említett, húzott és hengerelt anyagok hegesztéséről, illetve a kapcsolódó hőkezelésről?
 
Ha jól gondolom, hegesztés előtt illene normalizálni, utána feszültségcsökkenteni, és csak aztán lehetne beágyazni az öntvénybe, majd később megmunkálni. Ezzel el lehetne kerülni azt, hogy később elvetemedjen?

Erre a kérdésedre néhányan már megadtuk a választ!
A megmunkálandó felületek anyaga melegen hengerelt legyen, amennyiben C45-ös minőség, akkor 350 fokra kel melegíteni hegesztés előtt, majd 550-650 fokon megereszteni.
Vibrációs módszerrel kb. 80 kg alatti szerkezetet utólag csak rázóasztalon lehet feszültségteleníteni.  

Köszi.
A húzott négyzetacélt hiába normalizálnánk?

Én nem küzdenék a hidegen húzott anyag normalizálásával, mert azokat a tulajdonságait, ami miatt tetszik neked, elveszíti –nagyobb szilárdság, egyenesség.

OK.
Igazából se a nagyobb szilárdsága, se az egyenessége nem volt fontos... Az előbbi azért, mert ágyúval verébre, az utóbbi azért, mert úgyis meg kell munkálni, akkor majdnem mindegy, mennyire volt egyenes előtte.
 
Csak azt nem tudtam, hogy négyzetacél van hengerelt kivitelben is. Akkor olyat veszek hozzá. Valami egyszerű, ötvözetlen szerkezeti acélra gondoltam, semmi extra.

Vibralva nem szunik meg a feszultseg, csak egyenletesebb lesz az eloszlasa az anyagban.

Akár meg is szűnhet, képzelj egy egy doboz rugós alátétet. Préseld a dobozt össze ( hengerlés ) Az eredmény az lesz hogy a rugók egy része megfeszül. Ha rázogatni kezded a dobozt akkor a rugók helyezkedni kezdenek, lesz aminek több hely jut, és leszek párok amik ellentétesen voltak megfeszülve, és amikor rendeződnek ezek kiegyenlítik egymást. Így eltűnik a fezültség. (  Nagyon leegyszerűsített modell, de talán benne a lényeg )

Szia,
Amin dupla sűrűségű a csavarkiosztás, az véletlenül nem hengergörgős sín?
Azokat szokták dupla csavarkiosztással készíteni.
A hengergörgős sínek jóval nagyobb terhelhetőségűek, és ami a lényeg sokkal nagyobb merevségű kapcsolatot ad a gépváz álló és mozgó része között. Komoly megmunkálógépeken többnyire ezeket alkalmazzák.
 
#40
Én a kuplung helyett, továbbra is inkább egy jól méretezett fogasszíjas hajtást favorizálnék. Megoldott a csillapítás (szíj), kevésbé érzékeny a tengelyek helyzethibáira.
 
Nem is beszélve arról, hogy a lineárisan mozgó tömegek és főleg a forgó tömegek (orsó), tehát a szíjhajtás utáni elemek motor tengelyre redukált tehetetlenségi nyomatéka az áttétel négyzetével csökken.
Magasabb gyorsulás, dinamikusabb hajtás. CNC-nél erre kell méretezni a hajtást.
Míg direkt hajtás esetén csak az orsó menetemelkedéssel tudsz játszani, addig az áttétellel viszonylag tág határok között tetszőlegesen tudsz méretezni.
Tehát inkább egy nagyobb emelkedésű orsó és áttétel.
 
Van a fórumon is a méretezésre exceltábla, ami jól használható.
 
Elnézve a gépváz tervedet, jelenleg nem nagyon van mód szíjhajtásra, csak direkt hajtásra.
Megfontolnám ezért a helyedben.
 
 

Egy hegesztomernokot kerdeztem ezzel kapcsolatban. O mondta, hogy ezzel a modszerrel megszunni nem fog, csak hokezelessel.

Nekem is volt "reccs". Hogy mit hallgatóztam: mi az ami zörög???

 
Kihagyott egy előadást...[#szomoru1]
 
   

Lehet, de attol meg eleg jo szakembernek szamit a szakmajaban. A minositesem is o biralta.

Valami készül.
Végleges látványterv az öntvényről:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/untitled.174.jpg)

De jó, hogy jelentkeztél :)
Gyorsan végig is olvastam a topikot ismét...

Hogy áll a gép a gyakorlatban?

Szia!
Nemsokára jelentkezem a vezérlőszekrény tervel.
Lehalt a számítógépem, kicsit szarban vagyok.

Most már bíztatóan...
Az elmúlt kis híján egy évben több nem várt nehézségbe is belefutottam, meg persze más projektek is foglalták az időt és erőforrást, de már látom a végét, ebből gép lesz :)

Köszönöm előre is...
Nem égető a dolog, de persze örülnék ha ennek is látnám a részleteit. Persze az is valami, hogy tudom hogy jó kezekben van.
Szóval, no pressure : )

Ez nagyon jól néz ki.
Némi hasonlóságot vélek felfedezni az én "Rozsdás"  (http://http://cnctar.hobbycnc.hu/Svager/mar%C3%B3g%C3%A9p%20v%C3%A1z/) gép alapom között.

A "Rozsdás" is nagyon brutál, mi az oka, hogy nem épül tovább a Diadalív ?

Már vagy hat éve pihentetem. [#vigyor3]
Sajnos elakadtam vele,nem vállalták a feszültségmentesítést és a gépmunkát.
Amikor építettem körberérdeklödtem, mindenki azt mondta meg tudják csinálni,természetesen mire sor került rá nem értek rá.
Aztán félév hitegetés,mellébeszélés útán ráuntam,és félreraktam.

Egesz jol renderel. Melyik szoftver ez?

Mintha rémlene, hogy nagy géptesteket, nyers öntvényeket úgy feszültségmentesítettek, hogy elásták pár évre.
Még nem késő... :)

A két öntvény közé tervezel valami illesztést? Vagy hogy lesz pozicionálva egyik a másikhoz?

Csinos darab!
A hasonlóság valószínűleg nem véletlen, ez egy igen masszív és relatív helytakarékos elrendezés : )
Jól látom hogy főleg hegesztett szerkezet, és mintha ki is lenne öntve valamivel itt-ott?

Igen, természetesen illesztve lesznek.
Mind a gépágy, mind a híd talp illeszkedő felületeibe bele lesz marva egy-egy keresztirányú horony, és az azokba illesztett, méretre köszörült négyzetes hasábok biztosítják majd a pontos derékszögű illesztést.
(A pozíciónak nincs jelentősége, ha pár tizeddel balra vagy jobbra tolódik a híd a gépágyhoz képest az nem gond.)

Nincs kiöntve még semmivel,kicsit vastagabb anyagból van,(18-20mm)vastaglemez.A gépmunkát követően terveztem,hogy kiöntöm majd valamivel,bár így sem kapja fel a szél,450-500kg között van.[#vigyor3]

Ha jól látom, már össze van hegesztve...

Ezt így egyben hogy lehet megmunkálni? Pl a híd alatt az asztal sínjeit fogadó felületet?

Ez jó kérdés...
Én legfőképp emiatt döntöttem a két részből álló öntvény mellett, egyébként megoldható lett volna monolitként is.

Az öntőformák:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_3918_s.jpg)

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_3923_s.jpg)

Mozgó asztalosra terveztem,a lemez alatt 30*70-es bordák vannak.Elvileg a híd előtt lévő 300*400 felületet kellene megmunkálni.A híd alatt 300mm van esetleg egy kisebb vertikálfej befér.

Nagyon jól néz ki!
Földi halandó számára mennyiből jön ki az öntő anyag?

Profi!
Szivesen látnék majd fotókat az öntés folyamatáról is ;)

Hogy érzed, meg fog semmisülni a kaloda a szétszedésnél?
A falak függőlegesek, vagy esetleg szögben nyílik valamennyit, hogy engedjen?

Tudom hogy most még további macera, de nem lenne érdemes a derékszögű sarkokat letompítani valami további betétekkel, hogy majd ne az öntvényt kelljen faragni?

Célszerűnek látszik.
Bizony holkeresre glettelhetnéd az összes belső sarkot és élet egy mintázófával. Ha van türelmed hozzá.

Formaleválasztózás után kikened valami színezett géllel, azután belehengerled a vágott szálerősítést, végül beleöntöd a tömör szemcseszerkezetű tölteléket?
Vagy egyből bele a vastagját és kész?

"Holker", ezaz, ezt a szót kerestem :D

..."egy mintázófával."

Hehe...

Régen, minden rendes kőműves, három féle holkert tudott húzni, csípőből!:)
Volt a...kétdekás, sörös, meg a lapátos méret!:))

A gyanta 52000 forint volt, az aggregátum pár ezer, azt nem jegyeztem fel.

Természetesen az élek öntés előtt le lettek kerekítve, részben azért hogy ne folyhasson be a gyanta a résekbe, részben esztétikai okból.
Ettől függetlenül az öntvényt kellhet faragni, ezért a legkülső réteg könnyen csiszolható adalékokat tartalmaz.

Mivel a teljes forma szétszedhető, így kúposságra nem volt szükség az oldalfalaknál. Ami merőlegesnek látszik, az az is (amennyire egy MDF szerkezet az lehet).

Az öntés utáni szétszedésnél sérüléstől nem tartok, gondos formaleválasztózással előzöm meg.

Beletrafáltál, fa keverőpálcát (olyasmi mint a nyelvlapoc, csak keskeny) használtam a sarkok kihúzásához.

A rétegrend 1mm színezett gélgyanta, 2-3mm finom töltőanyagokkal töltött, tixotropizált gyanta, utána bele a sűrűje.

Szálerősítést nem tartalmaz, az előzetes mérések alapján nincs rá szükség (a várható statikus terheléseknél nagyságrendekkel erősebb az öntvény, a rezgések ellen pedig nem sokat ér a szálerősítés - de nincs is nagyon hova javítani a rezgéscsillapítást, elég jó az így is)

Hmm, ez elsőre meglepő összegnek tűnik.

Kb 5000 Ft-ra saccolom a gyanta kilóját, és eddigi olvasataim alapján 5-10 térfogatszázalék kell belőle a mixbe.

Az öntőforma űrtartalmát viszont megsaccolni sem tudom... létezik, hogy kb 100 liter lenne? :O

Az MDF lapok nem a normál 18-asok, ugye?

25mm-es MDF lapokból van a szerszám.

A gyanta arány 10 tömegszázalék.

A térfogat szerinti arány 21% (a gyanta fajsúlya kb 1.12, a kvarcé 2.66). Ez természetesen tömör töltőanyagra számított arány, a szemcsésre (kvarcliszt, kvarchomok, sóder) vonatkoztatott térfogat százalék ettől jelentősen eltérne, szemcse mérettől illetve aggregátum összetételtől függően, ezért térfogat szerinti méricskéléssel eleve nem is vacakoltam.

Az öntőforma bruttó űrtartalma (tehát a beágyazott acél alkatrészek által kiszorított térfogatot nem levonva) kb 34 dm3.

A vásárolt gyanta mennyiség 13.5 kg, tehát az árat nagyságrendileg jól saccoltad. Azt viszont majd' elfelejtettem, hogy ezt a mennyiséget jókora ráhagyással, technológiai kísérletek és mérések (szakító vizsgálatok, kúszás, hőtágulás mérés stb) céljára is vásároltam, ténylegesen az öntvénybe jóval kevesebb került bele.

Köszi! [#worship]

Még az elején írtad:

"- térhálósodás után hőkezelve (elsősorban a Tg kitolása miatt) "

Teljesen hülye vagyok a műanyagozáshoz, ez pontosan mit jelent?
Hőkezelés nélkül nem megoldható a dolog?

Minden megoldható, akár hőkezelés nélkül is : )

Mindazonáltal, a sűrű térhálós polimerek (ilyen az epoxy gyanta is) rendszerint jócskán profitálnak az utólagos hőkezelésből. Ilyenkor a kémiai kötések egy része felbomlik, új, erősebb kötések jönnek létre, ez által a mechanikai tulajdonságok jelentősen javulnak (akár többszörösen). Az üvegesedési hőmérséklet (Tg) is magasabb lesz, ami főleg a (eleve nem túl magas) kúszási hajlam csökkentése miatt lényeges.

Az adott gyantára vonatkozó, gyártó által ajánlott hőkezelési paramétereket (hőmérséklet, időtartam) és az így elérhető mechanikai tulajdonságokat a műszaki adatlap többnyire tartalmazza (gyakran több különböző hőkezelésre vonatkozóan is).

A konkrét esetben a 48h 23C térhálósítást 16h utótérhálósítás (hőkezelés) követ 60C fokon. Ez a gyakorlatban nem pontosan így néz ki, mivel az öntvény nagy tömegéből (magas hőkapacitás) nagy időállandó adódik, illetve fontos hogy a teljes öntvény közel azonos hőmérsékletű legyen a folyamat során, ne legyen nagy hőlépcső a "héj" és a mag között. Ez főleg azért macerás, mert a polimerek hővezetése úgy általában csapnivaló, bár ezen kicsit javít a töltőanyag.

De, mint a legelején írtam, hőkezelni nem kötelező.
Én a lehető legtökéletesebb eredményre törekszem (azzal az alig titkolt szándékkal hogy piacképes gyártástechnológia álljon össze a végére), azért tököltem ennyit a mérésekkel, hőkezeléssel stb.

Értem, köszi a kimerítő választ!

Amikor a hőkezelésről olvastam igazából az merült fel bennem hogy az acél és a műgyanta eltérő hőtágulása (gondolom a műgyantéá jóval nagyobb) nem okozhat-e gondot.

Mondjuk itt viszonylag kicsi a hőmérséklet-emelkedés, plusz a műgyanta méginkább 'rászorul' az acélra, mint leszakad.

"Én a lehető legtökéletesebb eredményre törekszem (azzal az alig titkolt szándékkal hogy piacképes gyártástechnológia álljon össze a végére), azért tököltem ennyit a mérésekkel, hőkezeléssel stb."

Akkor nem véletlenül fogalmazódott meg bennem az a ki nem mondott kérdés hogy mennyiért csinálnál nekem is egy ilyet
[#nevetes1]

,,Beletrafáltál"
Hát, a vitorlás hajók közelében összefut az ember apróbb javítgatásokkal. Néha kicsit nagyobbakkal is.

Mc bohócos kajáldából a keverő fapálcika?
Nekem abból van bespájzolva, kevergetni, ragasztgatni.

A géptestet időnként véletlen ütések érik majd. Ráesik a szerszám, odakoccan a munkadarab.
A gél alatti szálerősítést a sérülékenység, lepattanási hajlandóság csökkentésére tartom alkalmasnak.
Hiszen a gél akkor jó, ha nem puha. Akkor pedig rideg.

A hőtágulás valóban eltér valamicskét.
A méréseim szerint 40 K hőmérséklet változás esetén 100mm hosszon kb 0.01mm a különbség az acél és a polimerbeton hőtágulása között, tehát a legnagyobb együttes hosszon is csak 5 század - lenne, mert a gyakorlatban ekkora hőingadozásra nem kell számítani (klimatizált műhely).
Ettől függetlenül a belső szerkezet kialakításánál arra törekedtem, hogy ez a minimális differencia se okozhasson vetemedést, leválástól pedig valóban nem kell tartani (azért ezt is teszteltem természetesen)

A "mennyiért" kérdésre még nem tudok (nem szeretnék) válaszolni, a technológiát is tökéletesíteném, illetve kell még a "proof of concept", tehát hogy lássam működés közben a gépet, tudja-e azt amit várunk tőle.

Még jobban beletrafáltál : )
Pontosan olyan fapálcikát használtam, ami a bohócosban (meg másutt) is megtalálható : )

Volt még két másik célszerszámom is, apró 2 illetve 4mm-es csapágygolyó ponthegesztve egy pálca végére, de a gyakorlatban a fa pálcika jobban bevált (meglepő).

Ütések:
Mivel a gél és az alatta levő erősített anyag hasonlóan rideg, a gél nem annyira hajlamos a lepattanásra mint ha egy rugalmas, szálerősített héjszerkezet lenne alatta (pl hajó, repülő). Továbbá, pontosan ugyanazt az alapgyantát használtam a gélhez mint a polimerbetonhoz (nyilván más adalékolással és más térhálósítóval), így a kötés után lényegében egy anyaggá válik, nincs rétegszerű elkülönülés mint pl egy poliészter gél és epoxy mátrixú kompozit alap között.

A próbatesteken végzett különféle destruktív vizsgálatok alatt egyszer sem pattogott le a gélezés, ha igen akkor az alatta levő betonnal együtt :)
Ide vonatkozó érdekesség, hogy a tesztek során a törési felületen minden esetben megfigyelhető volt, hogy a nagy (2-3mm) méretű töltőanyag szemcsék is inkább eltörtek, minthogy kifordultak volna a mátrixból, tehát a tapadás kielégítőnek mondható :)

Itt azért lehet okosodni!

[#eljen]

Nem csigázom tovább a nagyérdeműt, sikeresen megvolt az öntés és hőkezelés is:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_4048_s.jpg)

Kissé megviccelt a gélgyanta, pontosabban az, hogy a szerszámban egy homogén fehér felületre kentem, ahol úgy látszott jól fed, de aztán a belekerülő sötét színű polimerbeton mégiscsak átüt rajta - ezért néz ki úgy, mintha egy 4 éves óvodás pacsmagolta volna össze vízfestékkel. Szerettem volna elkerülni az utólagos festést, de így mégiscsak muszáj lesz.

Legalább a felületminőség szép lett - ezt ugye a prégelt bútorlap határozta meg. Ilyesmi:
(http://www.bohacs.eu/feltoltott/butorlapD107.jpg)


A háttérben egyébként egy FANUC huzalszikra látható.
1987, lyukszalag, ferrit memória.
A következő projekt ennek a modernizálása lesz (korszerű CNC vezérlés, új szikragenerátor). Ha lesz rá érdeklődés, lehet hogy indítok neki egy topicot.

Elírtam, 1978-as a FANUC huzalszikra :)

Ez bizony fantasztikusan szuper lett, gratulálok hozzá. [#eljen]
Már a negatív formát sem volt kis munka elkészíteni.

Munka az volt vele.
Az elmúlt kb egy év az itt nagyjából körülírt témákkal ment el... Technológiai kísérletek, anyagvizsgálatok, az öntvény és belső szerkezet terv véglegesítése, öntőforma megtervezése és megépítése, beágyazott alkatrészek legyártása, majd az öntés és hőkezelés.
Legközelebb már gyorsabban megy majd : )

Szemre tetszetős.
A hátulja tele tömör, vagy üreges?

Mennyit hibázik a tervekhez képesti alakhűség. Nem vetemedett el nagyon?
Lehetne-e egy etalon asztalon összeállítani az előre készre munkált és egymáshoz képest kellő pontosan beállított vasbetéteket és a formaszekrényt, hogy öntés után már ne kelljen síkba marni?

Szabad olyat? Szaradas kozben elvileg zsugorodik.

Sima bútorlap aminek mindkét oldala fehér tökéletes sima felületet ad vagy az nem jó?

Tömör az egész.

Az alakhűséggel nem nagyon lehet számolni, több okból sem. Az MDF anyag önmagában is egy "élő" dolog, mozog, nincs megfelelő méretstabilitása. Ráadásul már gyári állapotában is majd' fél mm-t szór a vastagsága, néha néhány tíz centiméteres távon belül is. A megmunkálása sem nagyon mehet tized pontosság alá, szálkás, szőrös stb. A merevítések dacára, a több tíz kilónyi betonnal és acél alkatrészekkel megterhelve még további deformáció adódik mindehhez (újabb tizedek).

Aztán, nem szokás az epoxyknál kötés közbeni zsugorodásról beszélni (mert minimális, főleg ilyen erősen töltött állapotban), de azért az is van valamennyi.
(de azért nem egy poliészter :)

A zsugorodásról azért el kell mondani, hogy egy ilyen kifejezetten lassú, (48 óra névleges kötési idejű) rendszernek van ideje, hogy a zsugorodásnak "utána menjen", tehát nem térben, inkább lineárisan jelentkezik. A gyakorlatban tehát nem vált el az öntvény az öntőszerszám falától, de látszott a 48 óra végére, hogy másfél-két mm-rel alacsonyabban volt az öntvény szintje, mint az öntés után közvetlenül.

Summa summárum, eleve úgy terveztem meg az öntőformát, a beágyazott vasakat és az utána következő megmunkálást, hogy akár több mm pontatlanságot is toleráljon ha kell.
Mindenhol még nem mértem meg, de amit igen, ott néhány tized az eltérés a névlegestől. Így hogy még meg lesz munkálva, bőven megfelel, de ha már a készre munkált betétek másztak volna el ennyit, akkor túl sok lenne (nekem).

Azért nem vetném el az általad javasolt megoldást sem, de mind az öntéstechnológiát, mind a hőkezelést annak a figyelembe vételével kellene átalakítani... Kellene pár kísérlet is ez ügyben.

Hát igen, erre fel kellene készülni valahogy...
De nem tűnik lehetetlennek.

Persze, az is jó... Könnyebb is vele dolgozni.
De nekem kifejezetten tetszett ez az enyhén érdes prégelt felület, ezt szerettem volna viszont látni az öntvényen. Végül is, sikerült, csak a szín nem az igazi.

Közvetlen színt belekeverni nem lehetett volna?
Én ilyet öntöttem régebben.
Igaz ebben nem volt műgyanta csak beton.

Kép (http://ivanka.hma.co.il/wp-content/uploads/2016/03/1311267523.jpg)

Jól néz ki!
[#eljen]

Az előbb elolvastam a bemutatkozó leveledet, így szinte okafogyottá vált a kérdésem, de azért csak felteszem, ha már felmerült bennem.

Utánaérdeklődtél, hogy ugyanezt a gépvázat mennyiért öntötték volna le acélból vagy akár aluból?

Az #59-re egyébként azt gondoltam, hogy ha ez tömör alu, akkor: Neköm ilyen köll'!
Aztán felébredtem, hogy az a kép csak illúzió. :(

Az előbb elolvastam a bemutatkozó leveledet, így szinte okafogyottá vált a kérdésem, de azért csak felteszem, ha már felmerült bennem.

Utánaérdeklődtél, hogy ugyanezt a gépvázat mennyiért öntötték volna le acélból vagy akár aluból?

Az #59-re egyébként azt gondoltam, hogy ha ez tömör alu, akkor: Neköm ilyen köll'!
Aztán felébredtem, hogy az a kép csak illúzió. :(

Jó lenne egy profi gépváz hobbi áron végre ... ;) :)

Lehet erdemes lenne osszeallni es ugy erdeklodni az alu ontest? Ettol kicsit nagyobb munkaterulettel engem is erdekelne.

Próbáltam direktben a betont színezni, annyi színezőanyagot nem tudtam beletenni hogy ne üssön át a szemcseminta. Maradt a gélezés - ami végülis nem túl jól sikerült. Még agyalok rajt hogy pontosan mitől lett ilyen tarka, mert erre is végeztem kísérleteket, és a próbadarabok tökéletes telt színűek lettek.

Volt aki javasolt öntödét ahol megöntötték volna, de konkrét árajánlatot nem kaptam. Nagyon nem is mentem utána, mert eleve polimerbetont akartam.

Az alu miért lenne jó? A rezgéscsillapítása nem kifejezetten jó, akkor már inkább öntöttvas. Vagy?

Legközelebb szólj aztán kiöntettem neked.
Szinte bármilyen színre.
Árat nem tudom mondani, de meg lehet kérdezni ha érdekel.
 

Mint írtam elolvastam a bemutatkozásod, azok alapján le sem tudtunk volna beszélni a műanyagról. :)

Persze az öntöttvas meg az acélöntvények a tutik, de a látványterved képe első ránézésre nekem alut sugallt, illetve ilyen kis méretben ilyen falvastagságokkal az alu is bőven megfelelő lenne.

Az egész konstrukció úgy is a Z egységen fog múlni, azt meg igen nehéz egyenszilárdságúra tervezni úgy a többi résszel, hogy az esztétika is megmaradjon.

Régebben volt 2-3 öntödés tagunk is, az egyiknek saját öntödéje is van, de nem aktívak mostanában.

Van egy hobby öntősünk is Berényi József, Ő aluval szokott dolgozni, gyanítom még menne neki ez a méret.

De ez igazából már okafogyottá vált nálad, kíványcsian fogom majd olvasni a topicod fejleményeit.

Tetszik, szép munka!

Az alsó képen az öntőforma közepén a betét vákuumozott műanyag?

Nem, az CNC mart HDF tömb, sok-sok glettelés-csiszolás és végül festés után.

A huzalszikrával tudsz munkát vállalni? Mellékesen megjegyzem, nagyon tatszik amit csinálsz!

Amint hadra fogható lesz, valószínűleg igen.
De ez még odébb lesz... Szerintem majd felkerülnek ide is a fejlemények.

Kicsit megint bepótolom az elmúlt hónapok fejleményeit...

Elkészült az X szán, a színvonalas munkáért köszönet Vomberg fórumtársnak:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_4058_s.jpg)

Itt már rajt vannak a sínek és az orsó, egyelőre provizorikusan - minden tökéletesen illeszkedik:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_4059_s.jpg)

Itt pedig már rajt van a Z szán, a gépidőért köszönet black.elf fórumtársnak!

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_4062_s.jpg)

Aki eredetileg csinálta volna a gépváz marását, sajnos visszalépett, így egy magát megnevezni nem kívánó kedves barátom műhelyében fogtunk neki.

A gépággyal nem volt semmi gond, az gyakorlatilag kész.
Itt még sorjázás előtt:
(http://cnv.hu/galleries/cikkek/DSC_0458_s.jpg)

Persze provizorikusan erre is rápakoltam mindent, természetesen ragyogóan illeszkedik:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/DSC_0459_s.jpg)

Az asztalt is beköszörültük.
24mm vastagság maradt belőle, azt hiszem rezonanciától itt sem kell tartani:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/DSC_0460_s.jpg)

Szia,

gratulálok a géphez, nagyon szép munka. [#eljen]
Ahogy elnézem minden lineáris vezeték, kocsi, támasztó és vezető csapágyból gyárit használsz.
Melyik cég termékeire esett a választás ha szabad megtudni?
Ha egyszer eljutok odáig én a Hiwin-re szavazok.

köszi, Gábor [#wave]

Köszi : )

A lineáris sínek és kocsik (bontott):  
X: THK HSR15A2UU
Y: THK HSR20R2UU
Z: NSK LH15 Z

Az orsók, anyák és csapágyházak új, noname kínai cuccok.
Én balga módon azt reméltem, hogy ha egy német szakáruházból (Dold Mechatronik, mások okulására) rendelem, akkor legalább válogatott, jobb minőségű cucc érkezik, de csalódnom kellett. Különösen a BK12/BF12 csapágyházak tragikus minőségűek, ahelyett csinálok majd másikat a huzalszikrával - ha egyszer összeáll.

És pl az egyik orsó végén a kuplung csatlakozásnak van 0.5mm koncentricitás hibája!
És csak annak, minden más precízen fut rajta. Még szerencse hogy most 10-es a vége, azt 8-asra még simán le lehet köszörülni és arra a méretre is van kuplung.

Egyébként azért nem lihegtem túl ezt a részét, mert ezek szabvány alkatrészek, bármikor bármit ki lehet majd cserélni igényesebbre ha szükséges.

Egyedül a váz és annak a megmunkálása olyan, amit csak egyszer lehet elcseszni : )

És hát akkor most ott tartunk, hogy a híd nagy része is meg lett munkálva (majd lesz róla kép), már csak a talpát kell derékszögbe marni, meg csavarfuratokat elkészíteni.
A referenciafelületeket kialakítottuk hozzá, de a marást azon a gépen nem tudjuk befejezni.


Ehhez kellene valaki egy horizontmaróval és némi pénzzé tehető gépidővel.
Ha valakinek van ötlete, javaslata, ne fogja vissza magát : )

Sikerült azóta megmunkál(tat)ni a híd talpát?
Ha nem, esetleg nen gondolkodtál hasonló megoldáson?: Diamant DWH video (https://www.youtube.com/watch?v=U7Qs-J2swIc)

DWH (http://diamant-polymer.de/en/products/dwh/)

A zsugorodásáról azt írják hogy ˜0.05%.
Ez valami extrém kis érték, vagy el lehet érni más (esetleg olcsóbb) anyaggal is?

Köszönöm, megoldódott a probléma azóta, egy barátom gépét átállítottuk horizontálisra a megmunkálás erejéig.
Pont pénteken tervezek nekiállni az összeszerelésnek.

A belinkelt anyag zsugorodása nem kivételesen alacsony, egy ásványi anyagokkal erősen töltött epoxy gond nélkül tud ilyet.
Pl finom kvarcliszt, meg valami más szemcseméretű, de szintén finom fázis elegendő.
A leírást olvasgatva erős a gyanúm, hogy ilyesmi rendszert raktak össze ők is.

Egyébként szerintem nem is kell ilyen alkalmazásnál nagyon hajszolni az alacsony zsugorodást, ha belegondolsz, eleve pár század, max tized mm vastag kitöltő réteg kellhet a felületek közé. Még akár 1% zsugorodású anyag is elég lehetne, az még mindig csak ezred mm hibát jelent. (persze az alacsony zsugor mindenképpen jobb, de hogy 0.5% vagy 0.05% azon már nem sok múlik)

Egyébként én legalább az egyik oldalon formaleválasztóznám, hogy ne legyen végleges a kötés, és későbbi utánállítás is lehetséges legyen.

Halad az összeszerelés...

Egy kompletten összeszerelt tengely esetében, mennyi az orsón az elfogadható előfeszítés?
Az X tengelyt raktam össze először. Miután minden backlasht kiküszöböltem, érezhetően szorosabb lett az orsó. Nagyjából megmértem, 0.1 Nm alatti nyomatékkal lehet forgatni (150mm erőkaron kb 1.35N). A motorok nyomatékához (2.8 Nm) képest elhanyagolható, de kézzel azért soknak érződik.
Ennyi még rendben van?

egy 32x10-es orsón 0,5 Nm körül ideális az előfeszítés.

Köszönöm...
Nekem 16x5 orsók vannak, akkor kb jó vagyok ezzel az előfeszítéssel?

"(150mm erőkaron kb 1.35N)" az nem 0.1Nm alatt van hanem felette, 0.2025Nm.
"A motorok nyomatékához (2.8 Nm)" az valószínűleg tartónyomaték lesz nem pedig forgató nyomaték.

Basszus, teljesen igazad van, ilyen amatőr félreszámolást...

A 2.8 Nm valóban tartónyomaték.

Tehát, lesz egy olyan fordulatszámom, ahol a forgatónyomaték már annyira lecsökken, hogy lépést téveszt, pusztán az orsó ellenállása miatt?

Lesz bizony, és elég hamar szembesülni fogsz ezzel már
egy 2.8 Nm-es motronál, sajnos ezek a nagy J-jük miatt már gyengébb dinamikai képességekkel bírnak.
Mellesleg szerintem ennyire ne feszítsed elő a golyósorsódat most még, feleslegesenek érzem, olyan szép átmeneti illesztésre állnék rá először.

A saját csapágy súrlódása és rotor inerciájától megáll a motor. Keresd meg a motor grafikonját, vagy egy hasonló motorét és tanulmányozd.

Köszönöm.
Az a baj, hogy ha engedek az előfeszítésből, akkor már mérhető kottyanás (pár század) jelenik meg a BK12 csapágyháznál, amit nem szeretnék.

Lehet azzal élni, majd megszokod.
Ha készen lesz a gép látni fogod, hogy bár csak ez lenne a legnagyobb problémád.

Egyébként ez dupla anyás orsó? Nem látom a képeken.

"Ha készen lesz a gép látni fogod, hogy bár csak ez lenne a legnagyobb problémád."

Mire gondolsz?

Egyébként, kifejezetten finom munkákra építem a gépet, úgyhogy nem szeretnék semekkora backlash-el együtt élni.
Ha a kis kínai vacak gép amivel most dolgozom, tudja ezt, akkor ennek is tudnia kell.

Az orsón 1db sima előfeszített anya van.
De nem az kottyan, hanem a csapágyak lógnak.

Általában a tervezési/mechanikai hibák ennek az 1-2 századnak a többszörösei is lehetnek a végén az össz. gépnek.

Ja, én úgy olvastam, hogy az anyán feszítettél elő, k.majer is annak az értékét írta.
A csapágyazással akkor valami nagyon nincs rendben...

Oké, én olvastam félre.

Egyelőre minden nagyon precíznek tűnik, század alatt vannak a merőlegesség/párhuzamosság hibák.
Ebbe egyedül az orsók és a motorok nonlinearitása fog várhatóan belepiszkítani, de azt még nem tudom, mennyivel.
Szerencsére ezek később is cserélhetőek ha kell.
A legfontosabb, hogy a tengelyek tényleg egyenesek, és egymásra merőlegesek - ezeken már bajos lenne utólag korrigálni.

Szuper! [#eljen]
Akkor csak így tovább!

Közben elkészült az asztal is:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_5138_s.jpg)

Újra be kellett köszörülni, mert mint kiderült (a gép összeállítása közben kióráztam) volt bent 4 század vastagság hiba a két széle közt - én meg már azt hittem, a tengely merőlegességgel van gond.
"szerencsére" csak a síkköszörűs kollega asztalával volt valami, és annak a hibája másolódott át az én alkatrészemre.
Most már ez is jó lesz.

Még tavaly, black.elf fórumtársnak köszönhetően ki lett marva az X szán fedele (egyben a Z léptetőmotor konzolja). Most megcsináltam rajt az élletöréseket meg azt a pár menetet, ezt is fel lehet szerelni:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_5141_s.jpg)

Nem hagyott nyugodni a szoros X orsó kérdése...
Addig-addig tököltem a beállítgatással, amíg majdnem a felére, 0.7N-ra csökkent (ugyanúgy 150mm erőkaron) a forgatáshoz szükséges erő. Ez most már akkor tényleg 0.1 Nm körüli nyomatékot eredményez, és kézzel sem sokallom. Ha nem is könnyen, de el tudom tolni a szánt az orsó ellenében (pontosabban úgy hogy a mozgás visszaforgat az orsóra).

Kíváncsiságból ráakasztottam az egyik motort, és megforgattam egy másik vezérlővel (a sajátja még nincs összeállítva), fele feszültségen és kevesebb mint fele árammal mint amivel majd használni szeretném (a másik vezérlő csak ennyit tud).
4000 mm/perc körül kezdett kiesni a szinkronból, alatta elég szépen megy. Tekintve hogy a tervezett megmunkálás során az előtolás jóval alacsonyabb tartományban mozog majd, és a kis munkatér miatt nem kellenek hipernagy gyorsjárati sebességek sem, így azt hiszem ezzel jók leszünk.

A visszaállás bőven századon belül van.
Jöhet a többi tengely.

Szépen tetszik dolgozni, felírlak a precízek listájára. [#eljen]

Van ilyen listád(is)?:)

Sajnos nem túl hoszzú, de van. Persze csak képzeletben. :)

Hogy ne csak a számat jártassam, íme néhány kép az aktuális állapotról:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_5399_s.jpg)

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_5403_s.jpg)

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/IMG_5405_s.jpg)

Ékszer minőség. [#eljen]

Az X alsó sin fordítva van. (Vagy a felső.) [#vigyor2]

Jól néz ki. Csak a fotó kedvéért pakoltad ösze? Mintha az Y anyából hiányozna némi csavar :)

Gonoszság nélküli, vegytiszta tudatlanságból kérdezem: A marómotor megbilincselése derékban is elfogadott megoldás?
(Én a nyakát szorítanám.)

A kutyafáját! Ez egy nagyon szép gép.

"volt bent 4 század vastagság hiba a két széle közt"

Óóóóó, jaj

A hazai régi hárombetűs cég úgy hirdette a sógorok itt szerelt gépeit, hogy átlóban 0,5 mm a függőleges "hiba".
Az enyémben ez speciel olyan 1 mm körül van a bal felső és a jobb alsó sarok között. És gravírozógépnek árulták.

A tiéd viszont szép lett, ezek szerint sikerült találni megfelelő köszörűst.

Szép!  [#eljen]

Ezzel nem is szabad majd dolgozni...[#nyes]

És hogy hasonlít az [#t65p3#] eredeti tervre!

Vagy nagyon jó volt a terv, vagy nem voltak elég meggyőzőek az okoskodásaink. :)

Vagy lehet már rég készen volta gép és a "terv" a kész gép photoshopolt képe. [#vigyor2]

Ez igen, gratulálok! [#eljen][#worship]

Pöpec, pontos, minőségi kivitelezés. [#wave]

Köszi mindenkinek : )
Remélem működés közben is szép és jó lesz.

Készül egyébként egy timelapse video az összeszerelésről, később majd azt is közzé teszem hogy legyen min nevetni.

"Az X alsó sin fordítva van. (Vagy a felső.)"

Jó megfigyelés.
A síneken amiket vettem, nem szimmetrikus volt a furatosztás, az egyik végéhez közelebb voltak a furatok.
Eredetileg úgy is terveztem, hogy ennek megfelelően, a vázon az egyik furatsor balra, a másik jobbra eltolva kerüljön kifúrásra (a korai képeken még látszik is ez).

Aztán a megmunkáláskor úgy alakult, hogy egyszerűsítenem kellett a furatképet (hogy kevesebb munkája legyen vele annak aki szívességből bevállalta a megmunkálást), úgyhogy inkább tükröztem az X tengelyre az egészet.

Így most az egyik felirat valóban fejjel lefelé van, szerencsére a kocsik ezt nem látják : )

"Jól néz ki. Csak a fotó kedvéért pakoltad ösze? Mintha az Y anyából hiányozna némi csavar"

Sasszemed van :)
Valóban az Y anya nincs még bekötve, oda kell csinálnom egy új közdarabot mert a korábbi pontatlannak bizonyult. Plusz el kell játszanom vele ugyanazt a tökölést mint az X tengellyel, hogy zero backlash legyen, de ne szoruljon.

A Z tengely szerencsére úgy jó, ahogy van.

""volt bent 4 század vastagság hiba a két széle közt"

Óóóóó, jaj"

: ))))))
Értem én : )
Az eredeti terv az volt, hogy 100mm hosszon század alatt legyen a tengelyek merőlegessége, ebbe belerondított volna egy ilyen mértékű hiba.
Persze ki is lehetett volna bajlágolni, vagy magával a géppel síkba maratni az asztalt, de úgy szép, ha már eleve összeszerelve pontos.

(megjegyzem, hosszirányban még mindig van bent fél század hiba a 280mm hosszon, de ezt már hajlamos vagyok egy vállrándítással elintézni)

"És hogy hasonlít az 'Épül a gépem ::: Cnv gépe' topik, 3. hozzászólás eredeti tervre!"

"Vagy lehet már rég készen volta gép és a "terv" a kész gép photoshopolt képe."

Lebuktam : )

Viccen kívül, volt még azóta pár revízió, az első képek a 15. változatról készültek, a gyártás tervei pedig már a 38. revízión alapultak.
De még ehhez képest is voltak aprócska módosítások a gyártás közben, amiket már nem vezettem vissza a tervekre mert nincs akkora jelentőségük.

[big]"Gonoszság nélküli, vegytiszta tudatlanságból kérdezem: A marómotor megbilincselése derékban is elfogadott megoldás?
(Én a nyakát szorítanám.)"[/big]

Ez egy nagyon jó észrevétel, köszönöm!
Ki is emeltem, hátha másnak is szemet szúr és megválaszolja.
Sajnos az én válaszom csak egy határozott "nem tudom".
Fogalmam sincs hogy néznek ki belülről ezek a motorok.

Mindenesetre, nagy felületen szorít és kissé érdes a befogó belső felülete, úgyhogy csak elég finoman szorítottam meg.
Más felől, ennél feljebb nem tudom tolni a motort, mert akkor már beleér fent a fedélbe (amire még megy egy porvédő burkolat is majd). Minimum ki kellene vágnom, vagy teljesen áttervezni, de ezzel a munkatér is módosulna, nem tudnék lemenni az asztal szintjéig, stb...
Remélem nem kell hozzányúlnom ebből a szempontból.

Szóval, többiek, lehet problémás a derékban befogott marómotor?

IdézGonoszság nélküli, vegytiszta tudatlanságból kérdezem: A marómotor megbilincselése derékban is elfogadott megoldás?
(Én a nyakát szorítanám.)

Csak zárójelben, ez az ocsmány minőségű kínai öntött befogó sosem tetszett igazán, mondhatjuk hogy a gép legrandább alkatrésze. És hát ami nem szép, az nem is jó.
Ha végre elkészül a huzalszikrám akkor szerintem vágok egy korrektebbet, meg a Z szán helyett is marok egy másikat, akkor semmi akadálya hogy lejjebb legyen megfogatva a motor. Vagy akár alul-fölül, ami szerintem még korrektebb.

Tehát, mondjuk, hogy ez most csak egy ideiglenes megoldás : )
Annak elmegy?

Nem értek hozzá, illetve nemtudom neked kifejezetten milyen motorod van, de valahogyan így nézhet ki:
Motor (http://www.dieselrc.com/projects/cncspindle/)

Ez a fajta kínai léghűtéses van:

(https://ae01.alicdn.com/kf/HTB1YrXSKVXXXXcwXVXXq6xXFXXXe/Free-Shipping-ICROATO-1-5KW-CNC-font-b-Spindle-b-font-Motor-font-b-Air-b.jpg)

Basszus, de ügyes kis gép...
Komolyan, jó ránézni.
Gratulálok [#eljen]
A marómotor nyakát pedig ne kíméljed... [#vigyor0]

Jól mutatna Debrecenben áprilisban a találkozón, mondjuk a főbejárattal szemben. :)

Ezt vehetem meghívásnak? : )

Egyébként magam is gondolkoztam már rajt hogy elmegyek, a gépet viszont nem tudom hogyan juttathatnám el, a három mázsához közelebb lesz mire összeáll (de az is lehet hogy felülről). Fehérvárig még esetleg elteherautóznám (Tatáról) de Debrecen kicsit messze esik ehhez.

Inkább kötelezvénynek. :)

No jó, Fehérváron is jó lesz, de ha azon múlik leszervezzük Debrecent is.

Ma volt egy rövid próbamarás.
Csak annyit mondok, hogy széles a vigyorom és helyén valónak érzem az ünneplős sört :-)

A géped, ahogy kinéz, nem csoda, ha eredményes a teszted. :)

Készült egy apró segédeszköz:

(http://cnv.hu/galleries/cikkek/18110080_120332000317609787_1269282_o.jpg)

Kitaláljátok mi ez? : )

Simán! [#vigyor]

Kamera :P

Pontosabban mikroszkóp. ;)

Ahogy vesszük, csak objektív kérdése az egész.
De USB-s kamera képét Mach3-ban meg lehet jeleníteni és kis célkeresztet is be lehet kapcsolni.
Egyszer kell jól belőni az eltolás értékeket és nullpont felvevőnek is jó. [#papakacsint]

Nagyon jó dolog régóta használom én is!

Ez már meg is történt (mármint a precíz beállítás).
Kerek 30mm az eltolás x és y irányban is, így könnyű vele számolni.
Most 0.01mm/px felbontásra van beállítva az optika.
Elvben le lehetne menni 0.0025mm/px-ig, de egyrészt feleslegesnek érzem egyelőre, másrészt úgy már nagyon beszűkül a képmező, illetve nagyon lerövidül a fókusztáv, túl közel kell menni a munkadarabhoz.

Egyébként nem csak nullpont felvételre, hanem a megmunkált élek visszamérésére, párhuzam/merőlegesség beállításra, meg még számtalan dologra alkalmas (amiket meg lehet csinálni indikátorórával is, de így kényelmesebb).
Én UCCNC-t használok, annak is van beépített szálkeresztes kamera pluginje.

Most nagyon pontos, meglátjuk mennyire lesz stabil, nem rázódik-e el egy keményebb marás közben, stb.

És egyben látszik a képen valamennyire, hogy milyen felületminőséggel dolgozik a maró. Kielégítő : )

A CCD illetve CMOS chip kiderül mennyire stabilan ül a tokban illetve a nyákon.
Az egész lelke ez.

Újratokoztam, mert gyárilag nagyon izgőmozgó volt.
Most a PCB csavarral van rögzítve a POM fedélhez (az aluhoz nem lehetett, mert a rögzítő furatok nincsenek egyenpotenciálon).
A forrasztás azért remélhetően nem enged el, akkor már régen rossz :)

Szia, neked milyen a géped? Tudnál pár fotót küldeni esetleg? muhlbauertamas@gmail.com
Köszi előre is, üdv:Mühlbauer Tamás

Szia, nem foglalkoztam ezzel a vázzal néhány hete elvittem a telekre itt  (http://cnctar.hobbycnc.hu/Svager/G%C3%A9pv%C3%A1z/) van néhány fotó.

Helló!

Videót fogsz megosztani majd a gépről munka közben? Engem nagyon érdekel mire képes egy ilyen mechanika.

Ó, most látom hogy elmaradt a rég beigért összeszerelős video.
Csak tessék, és hanggal természetesen :)

https://www.youtube.com/watch?v=0e8OSKJYg_8

Azóta amúgy sokat fejlődött a gép, kapott komolyabb kamerát, visszacsatolt léptetős rendszert, mágnesasztalt stb, egész használható lett.

Majd lesz marós video is, ha érdekes ;)

Jó a videó (is)!
[#eljen]

Nagyon jó. Akár normál tempóban is végignézném.

Megint láttam valami ismeretlent.
Mi az a kocka, amit a sínre teszel 0:27-nél?

Jó ez a timelapse!

De szívesen látnék már egy kis forgácsot is ettől a géptől! :)

Ez jó kis gépnek tűnik, biztos nem fog pattogni az asztalon. Gondolom nem fára készült. Egy jó csapágyazású kis fordulaton is használható főorsó, gazdaságossá tehetné a fémmegmunkálást is. Tapasztalat!

Gratula, nagyon szupi![#eljen]

Idézetet írta: Szalai GyörgyNagyon jó. Akár normál tempóban is végignézném.

Normál tempóban sajnos nem tudod mert képsorozatot fűztem össze videoba :)

Idézetet írta: Szalai GyörgyMegint láttam valami ismeretlent.
Mi az a kocka, amit a sínre teszel 0:27-nél?

Ha arra gondolsz ami már 0:03-nál is megjelenik az Y sínen, az egy külön erre a célra eszkábált szorító célszerszám.

A sínek felfekvő felületei egy-egy vállal lettek kialakítva, az lett precízen megmunkálva, így a sínt már csak hozzá kellett szorítani a lecsavarozáskor, és garantált az egyenesfutás.
Ezt az oldalirányú szorítást végzi ez a kis eszköz.

Aluhoz jó ez a fordulatszám, csak a teljesítményt kevesellem néha.
Egy 2.5 vagy inkább 3.5 kW-os motornak jobban örülnék, de a max fordulatot nem engedném lejjebb, a kisebb szerszámátmérőkhöz kell a 24k (sőt több se volna rossz).

És valóban, nem fához van.
Acélt is szoktam vele marogatni, de ott már valóban az orsó a szűk keresztmetszet, kis fordulaton semmi nyomatéka se marad. De mivel nem ez az elsődleges alkalmazási profil, nemigen sírok miatta.

Amíg nincs marás video, addig itt egy kis muzsika
(CNC stepper cover Nigel Stanford - Cymatics című művéhez :)

https://www.youtube.com/watch?v=aKwNZ_PD_zA


Az eredeti itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Q3oItpVa9fs[/url]
//(3:30-tól%20van%20bent%20a%20kiragadott%20részlet,%20de%20az%20egészet%20érdemes%20megnézni)És%20még%20egy,%20gépészpornó%20kategóriás%20anyag%20szintén%20Nigel%20Stanfordtól:[url]https://www.youtube.com/watch?v=bAdqazixuRY

Amíg nincs marás video, addig itt egy kis muzsika
(CNC stepper cover Nigel Stanford - Cymatics című művéhez

https://www.youtube.com/watch?v=aKwNZ_PD_zA


Az eredeti itt:
https://www.youtube.com/watch?v=Q3oItpVa9fs
(3:30-tól van bent a kiragadott részlet, de az egészet érdemes megnézni)

És még egy, gépészpornó kategóriás anyag szintén Nigel Stanfordtól:
https://www.youtube.com/watch?v=bAdqazixuRY

Egy kis trochoidális marás video.
Még régebben vettem fel, így nem emlékszem a pontos paraméterekre, de kb ilyesmi lehet:

19000 RPM
D: 6mm
max DOC: 13mm
max WOC: 1mm
max feed: 1000mm/m (rapid: 4000 mm/m)
anyag: 7022 alu

Ja, a video:
https://youtu.be/KE1SONteUGA

De hát ez nem is az.
(De legalább most utána olvastam, hogy mi az.) (https://perfor.hu/trochoid-maras)

Igaz, hogy angol (egy némettől), de egy tök jó magyarázat mi is az "örvénymarás" (alias trochoidal milling).
https://www.youtube.com/watch?v=ORJ-

Q3TFW5otrochoidal milling (https://www.youtube.com/watch?v=ORJ-Q3TFW5o)

Nagyon szép marás, mivel generáltad a marópályát?

Köszi :)
Fusion 360

Eredeti hanggal:


[yt]cr3P4_TUC3s[/yt]

Továbbra is nagyon tetszik! :)
Hány wattos a motor amit ráépítettél, van benne fordulatszám figyelés?
vagy lehet venni hozzá olyan vezérlőt ami tud ilyet vajon?

Azért érdekelne hogy ezzel vajon megvalósítható lenne az alacsony fordulatú vas megmunkálás, mondjuk 1000 fordulatszám vagy az alatti?

hja igen és milyen mocit kaptál szét hozzá esetleg a vezérlő típusát is megmondanád, linkelnéd?

köszi!

Szia,

Sima 1500W-os kínai léghűtéses főorsó, VFD-vel, fordulatszám figyelés nélkül (hallani is a videon hogy kicsit beesik).

Egyébként ez a szűk keresztmetszete a gépnek... Nem a váz rezonál, hanem az a nyamvadt vékony ER11 befogóban végződő csőtengely (14mm átmérő, pár mm falvastagság, eredeti kínai biliacél).

Szóval igen, egy normális, alacsony fordulaton is hatékony főorsóval nem volna gond az acél megmunkálás.
(ezzel csak 6-8000 RPM körül, max 2mm átmérőjű szerszámmal tudok acélban dolgozgatni, de csak nagyon finom munkákat)

Amúgy már vár beépítésre egy komolyabb főorsó, 3 kW, ER20.
Ehhez mondjuk át kell terveznem a teljes Z egységet és X kocsit, és valószínűleg ellensúly is kell hozzá mert bitang nehéz.

óó
teljesen abban a hitben voltam hogy egyedileg készített főorsó van benne .. akkor valahol eltévedtem
igen sajna ezek a kínai cuccokkal ez a baj, nekem 800W -os van a gépben, és azzal sem kell kapkodni, meg jó ha max fordulaton megy akkor talán ki tudom szedni belőle a 800W ot
Gondolkodtam szervón 1kW os tud 3000-3500 fordulni, azzal már neki lehet ugrani vasnak is, meg mivel encoderes, így alacsony fordulaton is tudná azt amit kell...

Ettől függetlenül nagyon szépen dolgozik, a merev váz igazán kihozza amit kell!

Ha szeretnél egy ugyanilyen gépet építeni,
eladó sorba kerültek az öntőformák, CAD tervek, illetve a hőkezelő szekrény amit kifejezetten ehhez a projekthez építettünk.

Kiindulásnak az egészért 90eFt körüli összegre gondoltam, ha komolyan érdekel gyere el és alkudd le :)

(aki csinált már hasonlót, tudja hogy sokszorosa munka és költség van benne)

A gép megépült, évek óta hibátlanul teszi a dolgát (mint a lenti videon látható), már nincs szükségem az öntőformáira.
Ha akarsz egy ilyen gépet magadnak, már nem kell nulláról kezdened.

A gép építését részletesen dokumentáltam, ebben a topicban utána lehet olvasni. Komoly érdeklődőnek küldök további képeket stb.

Maga a gép megtekinthető Tata mellett, ugyaninnen vihetők el az öntőszerszámok.

(https://hobbicncforum.hu/uploaded_images/2022/01/tn_im045h8u4t732aqw6h8_4171.jpg) (https://hobbicncforum.hu/uploaded_images/2022/01/im045h8u4t732aqw6h8_4171.jpg)